„Nagyon sokan pályáznak kiváló ötletekkel, de a finanszírozási lehetőségek zárosak, ráadásul az összeget a különböző tudományterületek között kell elosztani. Nagyon komoly egyezségnek kell lenni a tudóstársadalmon és az országon belül ahhoz, hogy ez jól működjön” – fogalmazott Réthelyi Miklós, hozzátéve, hogy az OTKA-pályázatok egész folyamata világos, áttekinthető, és a nyertesek komoly eredményekről számolhattak be. „Ez egy igazi sikertörténet” – mondta a miniszter.
Tájékoztatása szerint az OTKA-pályázatok 60 százaléka a felsőoktatásban végzett kutatásokat támogatja. A miniszter a másik sikertörténetnek a 18 éve indult PhD-képzést nevezte, amely a kutatói utánpótlást biztosítja, és szervesen kapcsolódik a nemzetközi doktoranduszképzéshez. Kérdésre válaszolva elmondta: a miniszterelnök „támogatását bírja” arra nézve, hogy a 2012-es költségvetésben az OTKA a kedvezményezettek közé tartozik. Mint röviden kifejtette, erről folynak a tárgyalások, a kormány látja, hogy az alapkutatásokban és az egyetemek működésében szükséges a forrásbővítés.
A legígéretesebb kutatókat támogatták
Pálinkás József, az Akadémia elnöke kiemelte, hogy az MTA kezdeményezésére, nyugati mintára a felfedező kutatások támogatására 1986-ban létrehozott OTKA volt a szocialista blokk első független, nyílt versenyen és egyedül a kiválóságon alapuló pályázati rendszere. „A legtehetségesebb, a legígéretesebb kutatóknak biztosított átlátható, korrekt, szakmai kritériumokon alapuló támogatást. Az elmúlt negyedszázad alatt jól vizsgázott a rendszer, amelyet a magyar tudomány megbecsült személyiségei irányították” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy oktatási miniszterként 2000-ben jelentős emelkedést sikerült elérnie az OTKA finanszírozásában: az OTKA az eddigi legnagyobb összeggel 2002-ben gazdálkodott, amikor költségvetése 6,8 milliárd forintra rúgott.
Kollár Péter László, az OTKA Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az OTKA jelenleg az egyetlen olyan hazai forrás, amely jelentős számban segíti a pályakezdő kutatókat. Évente mintegy 1300 három-négyéves kutatási témát támogatnak, amelyek közül 300-400 újonnan indul. A pályázatokról 4300 független szakértői vélemény készül. Négyszáz, nemzetközileg elismert hazai és külföldi kutató vesz részt az OTKA tudományterületi kollégiumai és a zsűrik munkájában.
Tragikusnak nevezte az OTKA mostani pénzügyi helyzetét. Mint mondta, a 2002-es támogatás összege akkor a csehországival egyenértékű volt. Azóta Csehországban az összeg a háromszorosára növekedett, míg az OTKA 2011-ben 5,4 milliárd forinttal gazdálkodhat. Valós értékben ez a kilenc évvel ezelőttinek a fele – érzékeltette. Ahhoz, hogy az OTKA a benyújtott kiváló pályázatok közül elérje a nemzetközileg kívánatos, körülbelül 30 százalékos arányt, költségvetésének 2 milliárd forintos emelése lenne szükséges.
A jubileumhoz kapcsolódóan csütörtökön az Akadémián ünnepi konferenciát szerveztek, amelyen három tapasztalt és három fiatal kutató számolt be az OTKA által támogatott kutatása eredményeiről.
Freund Tamás akadémikus, akit nemrég az agykutatók „Oscarjának” nevezett Agy-díjjal (Brain Prize) tüntettek ki, az agyhullámokat és a kreativitást választotta előadása témájául. Bakró-Nagy Marianne a „kis népek és nyelvek” jövőjéről beszélt, és előadást tartott Vicsek Tamás, az élőlények csoportos viselkedését kutató biológus, akinek tanulmányait több alkalommal közölte a Nature című tudományos folyóirat.
A fiatal kutatók közül eredményeit ismertette Ősi Attila paleontológus, az egyetlen ismert magyarországi dinoszaurusz-lelőhely felfedezője, Major Balázs régész, aki al-Margab keresztes várát tárja fel a Közel-Keleten, valamint Kovács Mihály, aki a DNS-átalakító motorenzimek genomkarbantartó működését kutatja.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
