Az új egyházi törvény gátat szab a biznisz-szekták ügyeskedésének

Az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad működését, de útját állja a biznisz-szekták ügyeskedésének – hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője vasárnap az MTI-nek.

Az egyházi törvénnyel kapcsolatos, részben tájékozatlanságból, részben hibás egyházképből táplálkozó félreértések miatt szükséges néhány tényt egyértelművé tenni – jelentette ki a kormánypárti politikus Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő vasárnapi sajtótájékoztatójára célozva.

Harrach Péter elmondta, hogy az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a végszavazás előtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítői számára elfogadható.

A KDNP frakcióvezetője kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét – jegyezte meg.

„Hogy egy MSZP-közeli példát mondjak: annak idején az egyházak sem várták el, hogy a marxista-leninista egyetemen Aquinói Szent Tamás filozófiáját tanítsák” – fogalmazott Harrach Péter. Hozzátette: a szocialista politikus kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a vallást gyakorló emberek. Ugyanakkor az MSZP-től senki sem vár hiteles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassák el – hangsúlyozta.

Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális működéssel kapcsolatban Harrach Péter rámutatott: a húszéves hazai jelenlét nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás. Bár ezek létjogosultságát sem vitatjuk, csak ezeket vallási egyesületeknek nevezzük, amelyek működésére a törvény szintén lehetőséget biztosít – mondta Harrach Péter.

Ezzel arra reagált, hogy Nyakó István szerint érthetetlen, hogy egyes egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húszévesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg mások, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a törvényben rögzített húsz évet, megkaphatják a bejegyzést.

(MTI)