Magyarországra is betörhet a járvány

Egyáltalán nem zárható ki, hogy a kelet-közép-európai térségre is átterjed az euróövezeti válság – állapították meg csütörtökön londoni piaci elemzők. Véleményük szerint Lengyelország és Csehország számít a legstabilabb államnak, míg Magyarországra komoly nyomást gyakorolhat a kereskedelem esetleges visszaesése és az, hogy a befektetésekben túl nagy a külföldiek tulajdonrésze. Az elemzők azt sem zárják ki, hogy likviditási válság alakul ki a térségben.

A Barclays Capital – a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja – által összeállított elemzés kiemeli, hogy miközben az euróövezeti gazdaságok adósbesorolásait sorra rontják a hitelminősítők, Közép-Kelet-Európában ellenkező irányú adósosztályozási folyamat zajlik. „Ez figyelemreméltó”, mivel a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása utáni időszakban még ezeket az országokat tekintette a piac Európa leggyengébb térségének. A Barclays Capital londoni felzárkózó piaci elemzői szerint azonban „elbizakodottság” lenne a közép-kelet-európai országokat biztonságos befektetői menedéknek tekinteni, mivel ez a térség is ki van téve a potenciális euróövezeti járványveszélynek.

A ház szakértői szerint az euróövezettel közvetlenül határos országok közül Lengyelország és Csehország „néz ki a legjobban”, ám a befektetési termékekben meglévő magas külföldi tulajdonosi arány nyomást gyakorolhat Lengyelországra, Csehországot elsősorban a kereskedelem esetleges visszaesése sújthatja, Magyarország pedig „mindkét tényezőt megszenvedné” negatív fejlemények esetén. A cég szerint jóllehet a múlt heti brüsszeli euróövezeti csúcson számos problémát kezelésbe vettek, ám az általános helyzet távolról sem megoldott, sőt ismét romolhat, és ennek hatásai több csatornán át is beszivároghatnak a közép-kelet-európai gazdaságokba.

Likviditási válság is elképzelhető

A Barclays Capital londoni elemzői által azonosított „terjedési útvonalak” között van a térség függősége a külső – elsősorban a német – kereslettől, tekintettel arra, hogy a felzárkózó európai gazdaságok magánszektoraiban zajló folyamatos adósságleépítés valószínűleg még egy ideig nyomást gyakorol a belső keresletre. A járványveszélyt okozó tényezők közé sorolja a ház az euróövezeti bankokkal fennálló szoros kapcsolatot. A Barclays Capital elemzői ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy e bankok közül több is kapcsolatban van a gyengébb euróövezeti szuverén adósokkal, köztük Görögországgal.

Mindemellett azok a közép-kelet-európai országok, amelyeknek folyamatos külső portfólió-beáramlásra van szükségük folyómérleghiányuk finanszírozásához, ki vannak téve a globális kockázatvállalási hajlam változásainak. A járványkockázatok között említették a Barclays Capital londoni szakértői a térség adósságpiacain meglévő, megnövekedett külföldi befektetői pozíciókat, azzal a véleményükkel indokolva ezt a felvetést, hogy ha valahova nagy mennyiségű portfóliótőke áramlott be, onnan jelentős kiáramlás is lehetséges, „ha a likviditásra otthon van szükség”. Ez utóbbival kapcsolatban a cég elemzői kiemelik, hogy a befektetői pozíciók leépítése és a kockázati felárak ezzel járó emelkedése „hamar ördögi kört eredményezhet”, és ha ez a folyamat olyan gazdaságban indul be, amelynek magas a függősége a külföldi befektetői finanszírozástól, az likviditási válságot okozhat.

Három helyen jöhet a válság

A közép-kelet-európai gazdaságokat fenyegető euróövezeti járványveszélyről a múlt héten a Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai is átfogó elemzést állítottak össze; ők három lehetséges beszűrődési csatornát azonosítottak. Az első az euróövezeti növekedés lassulása, amely lassíthatja a keletiek növekedését is, különösen azokban az országokban – Magyarországon, Csehországban és Romániában –, amelyekben nincs erőteljes hazai kereslet.

A második csatorna a nyugati bankok közép-kelet-európai kitettsége, amely a Morgan Stanley múlt heti elemzése szerint jelentős, és jóval meghaladja a görög bankok szerepét a délkelet-európai térségben. A ház szerint végül a „magától értetődő” járványveszély a pénzpiacokról fenyeget: ezt jelzi, hogy az euró és a térségi fizetőeszközök közötti kockázatfedezeti keresztdevizás báziscsereügyletek felárai máris szélesednek.

A piac képtelen a különbségtételre?

A Morgan Stanley londoni szakértői szerint ha a „járványpszichózis eléri Közép-Kelet-Európát”, a 2008-ban történtekből levonható tanulság az, hogy a piac „képtelen a különbségtételre”. Így fordulhatott elő például, hogy 2008 végén a cseh piacok is zuhantak, jóllehet a cseh háztartásoknak nem is voltak devizaalapú adósságaik, alacsony volt az államadósság és a folyómérleghiány, a cseh bankrendszer pedig szilárdan állt a lábán. Egyszerűen a közelség a nyomás alatt lévő országokhoz – Magyarországhoz és Romániához – elégséges volt annak a következtetésnek a levonásához a piacon, hogy „Csehország is csak egyike a közép-kelet-európai országoknak, és mint ilyen, semmiben nem különbözik a többitől” – állt a Morgan Stanley londoni részlegének múlt heti átfogó járványkockázati elemzésében.

(MTI)