Magyarországra is betörhet a járvány

Egyáltalán nem zárható ki, hogy a kelet-közép-európai térségre is átterjed az euróövezeti válság – állapították meg csütörtökön londoni piaci elemzők. Véleményük szerint Lengyelország és Csehország számít a legstabilabb államnak, míg Magyarországra komoly nyomást gyakorolhat a kereskedelem esetleges visszaesése és az, hogy a befektetésekben túl nagy a külföldiek tulajdonrésze. Az elemzők azt sem zárják ki, hogy likviditási válság alakul ki a térségben.

MNO
2011. 07. 28. 16:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Barclays Capital – a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja – által összeállított elemzés kiemeli, hogy miközben az euróövezeti gazdaságok adósbesorolásait sorra rontják a hitelminősítők, Közép-Kelet-Európában ellenkező irányú adósosztályozási folyamat zajlik. „Ez figyelemreméltó”, mivel a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása utáni időszakban még ezeket az országokat tekintette a piac Európa leggyengébb térségének. A Barclays Capital londoni felzárkózó piaci elemzői szerint azonban „elbizakodottság” lenne a közép-kelet-európai országokat biztonságos befektetői menedéknek tekinteni, mivel ez a térség is ki van téve a potenciális euróövezeti járványveszélynek.

A ház szakértői szerint az euróövezettel közvetlenül határos országok közül Lengyelország és Csehország „néz ki a legjobban”, ám a befektetési termékekben meglévő magas külföldi tulajdonosi arány nyomást gyakorolhat Lengyelországra, Csehországot elsősorban a kereskedelem esetleges visszaesése sújthatja, Magyarország pedig „mindkét tényezőt megszenvedné” negatív fejlemények esetén. A cég szerint jóllehet a múlt heti brüsszeli euróövezeti csúcson számos problémát kezelésbe vettek, ám az általános helyzet távolról sem megoldott, sőt ismét romolhat, és ennek hatásai több csatornán át is beszivároghatnak a közép-kelet-európai gazdaságokba.

Likviditási válság is elképzelhető

A Barclays Capital londoni elemzői által azonosított „terjedési útvonalak” között van a térség függősége a külső – elsősorban a német – kereslettől, tekintettel arra, hogy a felzárkózó európai gazdaságok magánszektoraiban zajló folyamatos adósságleépítés valószínűleg még egy ideig nyomást gyakorol a belső keresletre. A járványveszélyt okozó tényezők közé sorolja a ház az euróövezeti bankokkal fennálló szoros kapcsolatot. A Barclays Capital elemzői ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy e bankok közül több is kapcsolatban van a gyengébb euróövezeti szuverén adósokkal, köztük Görögországgal.

Mindemellett azok a közép-kelet-európai országok, amelyeknek folyamatos külső portfólió-beáramlásra van szükségük folyómérleghiányuk finanszírozásához, ki vannak téve a globális kockázatvállalási hajlam változásainak. A járványkockázatok között említették a Barclays Capital londoni szakértői a térség adósságpiacain meglévő, megnövekedett külföldi befektetői pozíciókat, azzal a véleményükkel indokolva ezt a felvetést, hogy ha valahova nagy mennyiségű portfóliótőke áramlott be, onnan jelentős kiáramlás is lehetséges, „ha a likviditásra otthon van szükség”. Ez utóbbival kapcsolatban a cég elemzői kiemelik, hogy a befektetői pozíciók leépítése és a kockázati felárak ezzel járó emelkedése „hamar ördögi kört eredményezhet”, és ha ez a folyamat olyan gazdaságban indul be, amelynek magas a függősége a külföldi befektetői finanszírozástól, az likviditási válságot okozhat.

Három helyen jöhet a válság

A közép-kelet-európai gazdaságokat fenyegető euróövezeti járványveszélyről a múlt héten a Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai is átfogó elemzést állítottak össze; ők három lehetséges beszűrődési csatornát azonosítottak. Az első az euróövezeti növekedés lassulása, amely lassíthatja a keletiek növekedését is, különösen azokban az országokban – Magyarországon, Csehországban és Romániában –, amelyekben nincs erőteljes hazai kereslet.

A második csatorna a nyugati bankok közép-kelet-európai kitettsége, amely a Morgan Stanley múlt heti elemzése szerint jelentős, és jóval meghaladja a görög bankok szerepét a délkelet-európai térségben. A ház szerint végül a „magától értetődő” járványveszély a pénzpiacokról fenyeget: ezt jelzi, hogy az euró és a térségi fizetőeszközök közötti kockázatfedezeti keresztdevizás báziscsereügyletek felárai máris szélesednek.

A piac képtelen a különbségtételre?

A Morgan Stanley londoni szakértői szerint ha a „járványpszichózis eléri Közép-Kelet-Európát”, a 2008-ban történtekből levonható tanulság az, hogy a piac „képtelen a különbségtételre”. Így fordulhatott elő például, hogy 2008 végén a cseh piacok is zuhantak, jóllehet a cseh háztartásoknak nem is voltak devizaalapú adósságaik, alacsony volt az államadósság és a folyómérleghiány, a cseh bankrendszer pedig szilárdan állt a lábán. Egyszerűen a közelség a nyomás alatt lévő országokhoz – Magyarországhoz és Romániához – elégséges volt annak a következtetésnek a levonásához a piacon, hogy „Csehország is csak egyike a közép-kelet-európai országoknak, és mint ilyen, semmiben nem különbözik a többitől” – állt a Morgan Stanley londoni részlegének múlt heti átfogó járványkockázati elemzésében.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.