Az ellenzéki politikus elmondta: kezdeményezésükkel a visszamenőleges jogalkotás hátrányos rendelkezéseinek alkalmazását kívánták megtiltani, azonban a választási bizottság a beadványban szereplő „hátrányos” szó homályosságára, illetve a közelmúltban módosított alkotmányra hivatkozva elutasította egy erről szóló népszavazás kiírását.
Az MSZP szerint azonban a visszamenőleges jogalkotás mélyen aláássa a jogbiztonságot; egy jogállamban és demokráciában pedig elfogadhatatlan ez az intézmény – emelte ki Lukács Zoltán, aláhúzva, hogy pártja ezért Alkotmánybírósághoz fordul az OVB döntése miatt.
A szocialista képviselő szerint az OVB kormánypárti többsége politikai döntést hozott, hiszen a jogbiztonság és a jogállamiság helyett, a „Lázár János őrült javaslatai” alapján módosított alkotmány mellett állt ki. Hozzátette: a magyar alkotmány második szakaszában megfogalmazott jogállamiság magában foglalja a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, ez azonban ellentétben áll a „98 százalékos különadóra és a nyugdíjak elvételére vonatkozó”, közelmúltban elfogadott rendelkezésekkel.
Lukács kérdésre válaszolva a hátrányos tartalmú visszamenőleges jogalkotás közé sorolta a politikai, illetve a gazdaságpolitikai döntések utólagos kriminalizálását is, de – mint fogalmazott – egy „újabb őrült ötlet után”, akár az „egyszerű emberek” is szembe találhatják magukat hasonló elképzelésekkel, amelyek valóra válásával megszűnne a demokrácia Magyarországon.
Az MSZP népszavazási kezdeményezését Mesterházy Attila jelentette be, a szocialista párt június 18-án tartott kongresszusa előtt. Indoklásképpen a pártelnök akkor azt mondta: a kormánytöbbség az elmúlt évben többször – így például a 98 százalékos különadó elfogadásakor és a korhatár előtti nyugdíjak csökkentését és szociális ellátássá alakítását engedélyező alkotmánymódosításkor – szerzett jogokat korlátozó törvényeket fogadott el, ami súlyosan sérti a jogállamiságot.
(MTI)
origo.hu
Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt
