Zala megyében nemsokára komoly változások következnek

Zalában megkezdődött a megyei önkormányzat kezében lévő vagyon és feladatrendszer állami kézbe adásának előkészítése, ami 26 intézményt és mintegy 3300 dolgozót érint – közölte a megyei közgyűlési elnök és a megyei kormánymegbízott szerdán Zalaegerszegen tartott közös sajtótájékoztatóján.

Manninger Jenő (Fidesz–KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a megyei önkormányzatok intézményfenntartó szerepével kapcsolatban nagy változások lesznek, erről a megyék irányítói és a miniszterelnök már egyeztetett, de tárgyalnia kell még róla a Fidesz frakciójának. Hozzátette, a megyék szempontjából is előnyös megoldás, hogy a kormány elképzelése szerint a terhek és kötelezettségek átvállalásával együtt az intézmények többsége a kormányhivatalokhoz kerül.

Az elmúlt években a forrásmegvonások miatt eladósodott számos önkormányzat, ezért a helyzetüket sürgősen rendezni kell. „Zalában nincs vészhelyzet, a megyei önkormányzat hitelképes, megvan a megfelelő háttér az intézmények működtetésére”, de országosan egységes megoldást kell találni, mert vannak megyék, amelyeknek komoly likviditási gondjai vannak – mondta. Szavai szerint a megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal között megkezdődött az egyeztetés, a feladatok ellátása ugyanis közigazgatási és önkormányzati szinten is közös ügy.

Rigó Csaba (Fidesz–KDNP), Zala megyei kormánymegbízott azt mondta: a kormány és a megyei önkormányzatok megállapodása alapján 2012. január elsejével veszik át a kormányhivatalok – dolgozókkal, kötelezettségeikkel, vagyonnal és adósságokkal együtt – a megyei fenntartású intézményeket. Az állam konszolidálni fogja ezeket, az átszervezés pedig „nem veszélyezteti sem az érintett intézmények dolgozóit, sem az ellátás biztonságát, folyamatosságát”. Hozzáfűzte, hogy az átadás-átvétel folyamata meglehetősen bonyolult és még történhetnek változások, de példamutatónak nevezte a megyével való együttműködést. Augusztus 31-én több koncepció is a kormány elé kerül, így az új önkormányzati törvény tervezete, ami az átadás-átvételben is módosításokat eredményezhet – jegyezte meg.

A kormánymegbízott kifejtette: az még nem biztos, hogy végleges lesz az intézmények tulajdonlása, miután 2013-ban létrejönnek a járások, ezzel pedig egyes intézményfenntartási feladatok is átkerülhetnek járási szintre. Ezen túlmenően is számos más, tervezett ágazati törvény befolyásolhatja még majd az átadás-átvétel folyamatát.

Manninger Jenő arról is beszélt, hogy a leginkább fejlesztésekre fordított hitelekkel együtt nagyjából ötmilliárd forintot tesz ki Zala megye adósságállománya, de ebből még mintegy kétmilliárd forint az önkormányzat rendelkezésére áll. Az év végére viszont elérheti a másfél milliárd forintot a működési célú hitel – közölte.

Emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzat már készített egy cselekvési tervet az Állami Számvevőszék kérésére, s ennek keretében vizsgálják az esetleges további intézményösszevonási lehetőségeket. Arra is nyitottak, hogy egyes szociális intézményeket civil szervezetek vagy egyházak fenntartásába adnak tovább – mondta. A megyei kórházzal kapcsolatban azt mondta: a zalaegerszegi kiemelt helyzetű kórház lesz a Semmelweis-terv szerint; az viszont még nem dőlt el, hogy a megyei kezelésben lévő kulturális intézmények kinek a fenntartásában működnek majd a jövőben.

Rigó Csaba mindezt azzal egészítette ki, hogy most kezdik felmérni, az átvételben érintett intézmények mekkora működési költséget igényelnek, ennek ugyanis majd szerepelnie kell a jövő évi költségvetésben, amit a kormány szeptember végéig a parlament elé terjeszt. Létszámleépítésekről nincs szó, csupán átvételről, de hatékonyabb lehet a működés, miután az állam más irányítási lehetőségekkel rendelkezik, mint az önkormányzatok – jelezte.

A megyei kormánymegbízott a tájékoztatót követően kitért arra is: Zala megyében nagy elfogadottsággal működnek a kormányablakok, amit az bizonyít, hogy a Zalaegerszegen és Nagykanizsán működő irodák ügyfélforgalma szerdán elérte a 10 ezres számot. Az ügyek 60 százalékát Zalaegerszegen intézték az állampolgárok, 40 százalékát Nagykanizsán, s a teljes forgalomban mindössze 25 olyan eset volt, amikor nem tudtak érdemben segíteni, akkor is főként hálózati hiba miatt.

Rigó Csaba elmondta még, hogy a zalai kormányablakok az ország egyik legnagyobb forgalmú ügyfélszolgálatai. Az országban megnyitott 29 iroda együttesen több mint 120 ezer ügyfelet fogadott januári indulása óta.

(MTI)