Réthelyi: Kiszámítható életpálya kell a tanároknak

A tanárképzés átszervezésének fontosságát és a pedagógusok megfelelő javadalmazását hangsúlyozta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az ELTE 377. tanévnyitó szenátusi ülésén pénteken a fővárosban.

A tárca vezetője úgy fogalmazott: vissza kell állítani a pedagóguspálya presztízsét, megfelelő javadalmazást és kiszámítható életpályát kell kínálni a tanárok számára. Újra kell gondolni a pedagógusok továbbképzési rendszerét is, amelyet összhangba kell hozni a pedagógus-életpálya elvárásaival – fűzte hozzá.

Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy szeretnék, ha a hallgatók képzési idejükből fél évet külföldön végeznének el, ezért tartják fontosnak az oktatói és hallgatói mobilitás segítését. Mindenkit biztatott, hogy lásson világot, de – mint folytatta – „ha a belső iránytű hazafelé mutat, mindenki higgyen bátran szemének, szívének és eszének”, hozza haza tapasztalatát.

A miniszter azt mondta, célul tűzte ki – és ebben a kormány támogatását is élvezi –, hogy minden erejével segítse a jól képzett fiatalok itthoni boldogulását. Hangsúlyozta: a gazdaság hosszú távú fejlődésének legalapvetőbb feltétele az intenzív kutatás-fejlesztés.

Lehetőség a jobbra

Kiemelte: az oktatási rendszer újragondolása nem probléma, hanem lehetőség a jobbra. Mi erre készen vagyunk, és számítunk a felsőoktatási intézmények tanácsaira – fogalmazott Réthelyi Miklós, aki szerint mára elegendő adat gyűlt össze, hogy a 2006-ban bevezetett osztott képzéseket és mesterképzéseket kritikus szemmel áttekintsék. Így azt, hogy szükség van-e 133 szakra és további számos szakirányra az alapképzésben, és 243-ra a mesterképzésben, ahányat az idén meghirdettek, jól történt-e a tárgyak szétválasztása a két szint között, indokolt-e, hogy egy-egy divatos szakképzést negyven helyen hirdessenek meg.

Kitért arra is, hogy ma 13 állami fenntartású főiskola működik, közülük kilenc vidéki városban. Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: ígéretes annak a főiskolának a jövője, amelyik együttműködik az adott város iparvállalatával és kutatóintézetével, és élvezi az önkormányzat támogatását.

A feladat nem változott

A tárca vezetője az ELTE-ről azt mondta, meghatározó része a magyar történelemnek, nem csak 376 éves múltja, de biztos jövője is van. 2011-ben szinte ugyanaz a feladatunk, mint 1635-ben, a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztése, a társadalmi-gazdasági megfelelés és a nemzetközi versenyképesség megteremtése. Mindez egy sokszorosan más világban – fogalmazott a tárcavezető.

Mezey Barna, az ELTE rektora arról beszélt, hogy az egyetemek – így az ELTE is – nemcsak hallgatóinak kínál értékes oktatási formákat, nem öncélúan, hanem a köz érdekében képzi hallgatóit. A társadalom egésze is részesül a képzések eredményéből – hangsúlyozta. Ezért az ilyen képzések költségvetési támogatása közügy, és a polgárok joggal várják el, hogy a közpénzekből erre is fordítsanak – emelte ki, hozzátéve: a felsőoktatás jövőjét alapvetően meghatározó változásokat ígér a mostani tanév.

Az ünnepségen átadták az intézmény kitüntetéseit és leleplezték az intézmény névadójának festményét is.

(MTI)