„Az illegális fogadás még a doppingnál is komolyabb veszélyt hordoz magában, a sport világa azonban nem képes egyedül felvenni a harcot. A kormányok segítségére is szükség van.” Jacques Rogge NOB-elnök szavai aktuálisabbak, mint valaha, a komoly összefogás azonban mindeddig elmaradt a sportszervezetek, kormányok, államok között. Az MTV-székházban hétfőn megrendezett „bunda”-konferenciának pontosan ezért volt óriási jelentősége. Ahogy Gianni Merlo, a Nemzetközi Sportújságírók Szövetségének első embere fogalmazott: „A mai napon először lehetünk tanúi annak, hogy egy ország önálló kezdeményezésre biztosít nyilvánosságot az illegális fogadások elleni küzdelem propagálására. Ezen a problémán ugyanis csak a nyilvánosság segíthet.”
Nyitóbeszédében Pajor-Gyulai László, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke is Merlo szavait idézte, és felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a folyamatot nem sikerül megállítani, a sport elveszíti maradék hitelét is. Szabó László (MTV, kommunikációs igazgató) közös gondolkodásra biztatta a meghívott hazai és külföldi vendégeket. Hangsúlyozta, a Magyar Televízió a futballválogatott találkozóit, az első osztályú bajnokság meccseit, úszó és vizes világeseményeket és atlétikát is műsorára tűzött az utóbbi hónapokban, ha azonban a tisztességtelenség megmérgezi a játékot, mit sem ér a közvetítések sora.
500 milliárd megy keresztül rajtuk
– Tudják, mennyi pénz megy át az illegális ázsiai fogadóirodákon egy évben? Nagyjából 500 milliárd dollár – vette át a szót a finn Nemzeti Lottószövetség tanácsadója, Andre Noel Chader. A szakember elmondta, a bunda már az „őskorban” is ismert fogalom volt: 1915-ben nyolc labdarúgót függesztettek fel a Manchester United–Liverpool meccset követően. Az 1970-es és 90-es évek olasz és angol botrányait követően lassan minden sportág „belekóstolt” az illegalitásba. Chader kiemelte, két fontos újdonsággal kell megküzdenie a világnak: a sportfogadások elképesztő növekedésével és az internet felgyorsuló elterjedésével. „A sport a jelenlegi helyzetben „könnyű prédája” az illegális szerencsejátéknak. Meg kell találni azt a mechanizmust, melynek segítségével fel lehet venni a harcot a bundázással, »fekete fogadásokkal« szemben. Egy globális rendszerre lenne szükség, hiszen az európai meccsekre immár Ázsiában fogadnak legtöbben illegálisan. Ezt mi pontosan tudjuk, hiszen idén nyáron is letartóztattunk néhány személyt, akik ily módon jutottak nagyobb nyereményhez.”
No, de hogyan tudná felvenni egy hazai fogadóiroda a versenyt ázsiai vetélytársával szemben? „Amíg a karibi adóparadicsomban és Ázsiában bejelentett, adót nem fizető cégek illegális keretek között teszik lehetővé a fogadást, addig erre semmi esély sincs” – adott őszinte helyzetjelentést Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Éppen ma reggel kaptam a hírt, miszerint vizsgálják a Camorra maffia szerepét különböző alacsonyabb osztályú olasz bajnokik végeredményének befolyásolása ügyében, de Serie A-s (első osztály) meccsek is képbe kerültek.” Az elnök kérdésre úgy vélte, a hazai piacon nincs jelen a fogadási maffia. A szerencsejáték-törvény hétfőn elfogadott módosításával kapcsolatban hangsúlyozta: jó irányba indultak a törvényalkotók, de szükség lesz még némi korrekcióra. „Maga a törvény idén ünnepli húszéves jubileumát, az internet térhódításával pedig nehezen lehet lépést tartani, így a korrekció elkerülhetetlen. Ezenfelül, úgy gondolom, szükség van egy nemzeti szerencsejáték-stratégiára is, hiszen az unióban nincs egységes álláspont az illegális sportfogadásokat illetően.”
Szentpétery Kálmán elmondta, a magyar fogadási piac százmilliárd forintot tesz ki, melynek nagyjából egyharmadát teszi ki a sportfogadás. A Szerencsejáték Zrt.-hez jelenleg 4,5 milliárd folyik be, azonban egy esetleges piaci liberalizáció esetén a játékadó várható többletbevétele nem lesz több 2-4 milliárd forintnál. Ennél sokkal többel lehetne számolni, ha egységesen a részvénytársaság felügyelhetné a hazai szerencsejáték piacát. Az elnök azt is kiemelte, a majd 400 milliós sporttámogatás mellett nagy figyelmet kell szentelni arra a százezer szerencsejáték-függőre, aki családja megélhetését sodorja veszélybe nap mint nap. „A FIFA és az UEFA példáját követve kell összefognunk, ebben pedig számítunk a médiára, a sportszervezetekre és magukra a sportolókra is.”
Az Interpol is beszállt
A profi illegális fogadók első számú szabálya, hogy nem fogadunk Európában – utalt Ázsia szerepére Antonio Costanzo, az európai sport biztonságát felügyelő szervezet tanácstagja. Legalábbis az angol krikettbotrány és az Európát behálózó bundabotrány – elhíresült nevén a bochumi ügy – fő vádlottjai mind ezt vallották a bíróságon. Costanzo elmondta, miután a szervezete nem rendőri hatóság, így nemzeti szinten kell szabályozni a fogadások büntethetőségét. A FIFA egyébként már megtette az első komolyabb lépést ez ügyben: 2011 májusában Szingapúrban felállítottak egy olyan monitoringrendszert, mely az Interpollal szorosan együttműködve vizsgálja a különböző sportmérkőzéseket.
Percről percre követni kell a pénz útját
Németh Iván már azt is elmondta, hazánknak melyik utat kellene választania: – Dánia, Olaszország és Spanyolország nagyszerű példával jár elöl az illegális fogadások kiszűrését illetően, őket kellene követnünk – mondta a világ legnagyobb online szerencsejáték szövetségének (RGA) delegáltja. Elmondta, az információknak ingyen kellene áramolnia a fogadóirodák és a szövetségek között, és a megtett pénzek útját is percről percre követni kellene. „Mindeközben persze nem szabad megfeledkezni az ügyfelek védelméről. Mindenki játsszon el 1500-2000 forintot havonta, de senkinek se legyen életcélja a fogadás. Nagyon fontos lenne az is, hogy törvény tiltsa a segélyből élők kizárását bármiféle fogadásból. Az állam pénzén senki se játsszon felelőtlenül.”
Nincs közös álláspont
Szomorú tény, de a folyamat visszafordíthatatlan. Ha azonban nem próbálunk gátat szabni neki, a sport elveszítheti alapvető értékét és szépen lassan a nézőit is. Ezt egyre többen kezdik felismerni” – fogalmazott Czene Attila. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára kiemelte, a magyar elnökség idején kidolgoztak egy hároméves munkatervet, melyben helyet kapott a sport tisztaságának megőrzése is, sőt egyéb EU-szintű egyeztetések is lezajlottak az utóbbi hónapokban. Alapvető probléma azonban, hogy nem alakult ki közös álláspont afelől, hogy nemzeti vagy nemzetközi szabályozásra lesz-e szükség a jövőben. Az Európa Tanács minden eszközt felhasználna a küzdelem során, akár lehallgatással is kiszűrné az illegális fogadókat. „Szintén gondot jelent, hogy a »bundázás« jelen pillanatban nem büntetőjogi kategória, sok ország pedig nem is akarja, hogy azzá váljon. Egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy a tagállamok maximum egy közös programot dolgoznának ki, külön ellenőrző szervezetet nem kívánnak felállítani.
Az illegális fogadás hazánkban sem ismeretlen fogalom: legutóbb néhány héttel ezelőtt robbant ki egy botrány, melyben volt labdarúgókat és aktív játékvezetőket vádoltak meg bundázással, a szabályozatlan online sportfogadások pedig minden eddiginél gyorsabban hódítanak. Ahogy Pajor-Gyulai László fogalmazott, a bundázás legfőbb ellensége a nyilvánosság. Hát adjuk meg neki, ami jár!

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.