Lázár János (Fidesz) felszólalása során elmondta, a Fidesz-frakció kedden azt fogja kérni a kormányfőtől, hogy a kabinet az államadósságot csökkentő költségvetési tervet terjesszen be. A frakcióvezető egyúttal kiemelten fontosnak nevezte a devizahitelesek megvédését és az új munkahelyek teremtését is. Hangot adott annak a reményének, hogy jövőre a Start munkaprogram majd az állami foglalkoztatást ösztönző privát beruházások keretében további több százezer új munkahelyet teremtenének.
„Ha egy rendszert egy adórendszer csődbe vitt, akkor új adórendszerre van szükség és a korábbi, általunk meghozott adólépések megerősítésére” – tette hozzá Lázár, aki hangsúlyozta, hogy aki többet dolgozik, az többet keres, aki pedig többet keres, az többet is adózik. Végül kiemelten fontosnak nevezte „az állami stiklik megszüntetését”, aminek kapcsán hangsúlyozta, hogy teljesen új alapokra helyeznék a képviselői juttatások rendszerét.
Az MSZP progresszív adózást szeretne
Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában pártja adózással kapcsolatos elképzeléseit ismertette. Ezek között szerepel az adómentes sávhatár 16 ezer forintra emelése, évi ötmillió forint felett 32 százalékos személyijövedelemadó-kulcs bevezetése, a nem munkából származó jövedelem esetén pedig évi 5 millió forint felett 24 százalékos szja-kulcs bevezetése, a munkáltatói járulékok csökkentése 3 százalékkal, a társasági adó csökkentése a 2010-es szintre és az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra mérséklése.
A szocialista politikus szerint ezekre azért van szükség, mert a kormány 2012-re vonatkozó adóterveivel – az adómentes jövedelmi sáv eltörlésével és a szuperbruttó megszüntetésével – a 240 ezer forint havi jövedelem alatt jelentősen nőnek az adóterhek és csökken a fizetés. Az MSZP számításai szerint a kiskeresetűeknek havi 11 ezer forinttal, a közepes keresetűeknek pedig havi 5 ezer forinttal lesz kevesebb a fizetésük. Szekeres elmondta: ahhoz, hogy ezt kompenzálják és a bérek legalább reálértékben ne csökkenjenek, a munkáltatóknak 22 százalékos béremelést kellene végrehajtaniuk 2012-ben, ami teljesen irreális.
Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára válaszában úgy fogalmazott: az MSZP javaslataival bonyolulttá tenné az adózást, holott a kormány célja az egykulcsos adózás bevezetésével és például a szuperbruttó kivezetésével az MSZP-kormányoktól örökölt rendkívül bonyolult adórendszer egyszerűsítése, de az átállás sok időt vesz igénybe. A kabinet hosszú távú célja az egykulcsos, valóban 16 százalékos adózás bevezetése – tette hozzá.
A Jobbik továbbra is előre hozott választásokat sürget
Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában úgy fogalmazott: a kormány által ígért „rendbetétel nem sikerült és ma már a vitánál többre van szükség”. Az ellenzéki politikus szerint az elmúlt másfél évben a parlamenti pártok „kiteregették lapjaikat” a nemzetstratégiai elképzeléseikkel kapcsolatban, így a választópolgároknak van módjuk a választásra, ezért is van szükség előre hozott választásokra.
Cséfalvay válaszában úgy fogalmazott: „megérti, ha az ellenzék szeretne átülni a kormányzati padsorokba, de ennek nem most van itt az ideje”. Az államtitkár leszögezte: egész Kelet-Európában csak Magyarország versenyképessége javult az elmúlt 1 évben, ez pedig visszaigazolja a versenyképesség és egy élhetőbb ország felé tett kormányzati lépéseket, hogy jó az az út, amit a kormány választott és ami az adócsökkentésre épül, emellett pedig egyszerre kezeli a stabilitást és egyszerre képes mellette növekedést is fenntartani.
Az eszközkezelő legfeljebb százaknak segít?
Scheiring Gábor (LMP) a kormány teljesítményét bírálva azt mondta, hogy a tervezett nemzeti eszközkezelő legfeljebb néhány száz családnak jelent segítséget. Hozzátette, hogy a végtörlesztéssel is csak kevesen képesek élni. Saját elképzeléseiket sorolva közölte, hogy a bankadó helyett spekulációs adóra, a nemzeti eszközkezelő helyett egy ingatlanalapra van szükség. Hozzátette, hogy eközben a kabinet nem vette figyelembe a pártnak a kamatplafonra és a védett számlák bevezetésére tett javaslatait.
A kormány nevében válaszoló Cséfalvay arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány több lépésben és többfajta eszközzel igyekszik kezelni a devizahitelesek problémáját. Szavai szerint a kilencven napnál régebben nem törlesztők számára valamiféle biztonságot ad a kényszerértékesítések során bevezetett kvóta. Hozzátette, hogy a nemzeti eszközkezelő is elkezdte működését. Az árfolyamgát használata lehetővé teszi, hogy az adósságaikat fizetők átmenetileg egy kedvező megoldáshoz jussanak és ne csússzanak be a tartósan törleszteni képtelenek táborába – tette hozzá Cséfalvay, aki végül azt mondta, hogy a végtörlesztés pedig megmenti a tehertől azokat, akik képesek egy összegben visszafizetni az adósságaikat.
A középparaszti rétegről emlékezett meg a KDNP
Varga László (KDNP) a kommunizmus évei alatt tönkretett magyar középparaszti osztályról emlékezett meg. A képviselő arról beszélt, hogy Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten hirdette meg az egyházak és az akkor kulákoknak csúfolt középparaszti réteg elleni fellépést. Hangsúlyozta, hogy hivatalosan is bocsánatot lehetne kérni azoktól az emberektől, akiket akkor megaláztak, gyakran meg is vertek és gyermekeikkel együtt hátrányosan megkülönböztettek.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
