Orbán: Csak kétféle ember létezik

Ilyen léptékű átrendeződés békésen és háború nélkül a modern korban még nem ment végbe a világon – mondta a miniszterelnök.

Ha itt most egy vezető a pódiumra lép, nem is nagyon tehet mást, mint a válságról beszél. A mostani válságnak a súlypontja a nyugati civilizációban van. Ebből a válságból a világpiac új térképe rajzolódik ki, gazdaságon túli következményekkel – kezdte felszólalását a budapesti World Science Forumon (WSF), a világ vezető tudományos szereplői előtt Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte lesznek katonapolitikai, de tudományos következményei is a mostani válságnak. „Új tudományos központok emelkednek föl. Ilyen léptékű átrendeződés békésen és háború nélkül a modern korban még nem ment végbe a világon, ezért meggyőződésem, hogy a béke, a politikai vezetések stabilitásának megőrzése mindannyiunk közös érdeke.”

Orbán feltette a kérdést: „Mi következik ebből a tudományos közösségre nézve? Kétfajta ember létezik. Az egyik azt nézi, ami van, a másik, ami nincs, illetve ami még nincs. Az egyik bele van zárva a jelen problémáiba. A másik szerint mindig több a világ, mint amit jelenleg látunk benne. A politikában az utóbbi képességekkel rendelkező emberekre van szükségünk. A politika is arra kényszerül, hogy azt kutassa, ami még nincs, ezért úgy gondolom, ennek a fórumnak rendkívüli jelentősége van.Korábban bombabiztosnak hitt elméletek omlanak le. Itt önök előtt nem kell hangsúlyoznom, hogy milyen nehezen omlik le egy kánonná vált nézet akkor, amikor egy új megközelítés sikerrel jár. A fejlett világ válságát soha nem a nyers erő oldotta meg, hanem bátor és cselekvő emberek sokasága. Mindannyian ismerjük az élet egyszerű tényeit: ma percenként ezer ember akar felhajtani arra az autópályára, ahová néhány éve száz. Gyorsabban használjuk az erőforrásainkat, mint ahogy azok újratermelődnének. Adósak vagyunk a válasszal, hogy hogyan tudunk enni adni hétmilliárd embernek.”

Szentgyörgyi Albertet idézve aláhúzta, a „ma iskoláját” kell teljesen újragondolni. A befektetőket arra kérte, merjenek kutatni, fejleszteni, új megoldásokra találni. A válságból szerinte akkor tudunk kikecmeregni, ha a fejlődés elől az akadályokat elhárítjuk. „Nekünk, politikusoknak rengeteget kell tennünk a kreatív energiák felszabadításáért. Mindannyiunk munkáját a cél iránti alázatnak kell áthatnia. Megoldásokat kell nyújtanunk embertársaink számára, hogy veszteség nélkül vezessük át az emberiséget egy új korszakba” – fogalmazott a magyar kormányfő.

Az esemény nyitó szakaszában felszólalt Orbán Viktoron kívül Pálinkás József MTA-elnök, videoüzenetben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Irina Bokova UNESCO-vezér, de a Nemzetközi Űrállomás asztronautája is köszönti a konferencia résztvevőit.

Az MTA – partnerszervezeteivel, az UNESCO-val, az ICSU-val és az AAAS-szel együttműködve – ötödik alkalommal rendezi meg a világ egyik legnagyobb tudománypolitikai találkozóját, a World Science Forumot, ami november 17-tel kezdődően három napon át a világ tudományos központjává teszi Budapestet. A rendezvényen több mint száz országból vesznek részt a legkiválóbb kutatók és a legmagasabb rangú döntéshozók, köztük Nobel-díjas tudósok, tudományügyi miniszterek, a tudománydiplomácia vezetői, a legnagyobb kutatás-fejlesztési (K+F) befektetők, és számos szakfolyóirat is jelen van. A fórumon zárónyilatkozatban összegzik, így megkerülhetetlenné teszik a WSF eredményeit. A tudományos napok történetében – mint arra angol nyelvű beszédében Pálinkás József is rámutatott – új fejezetet nyit hazánk, hisz mostantól „csillagtúra”-szerűen rendezik meg: négyévente Budapest lesz az otthona, a köztes páratlan években pedig mindig egy-egy más világvárosba költözik.

---- Oldal címe ----

A tudomány válaszokkal szolgálhat a globális kihívásokra

A tudomány válaszokkal szolgálhat a klímaváltozás, a pénzügyi válság, valamint az egyre súlyosabb éhínség és egyenlőtlenség égető globális kihívásaira – hangsúlyozta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a Tudomány Világfórum csütörtöki, budapesti megnyitóján elhangzó videoüzenetében. A világszervezet vezetője kiemelte: a technológia és az innováció hozzájárulhat a megújuló energiaforrások jelentősebb kiaknázásához, a természet védelméhez és értékes munkahelyek teremtéséhez.

Ban Ki Mun felidézte, hogy gyermekkorában Koreában még gyertyafénynél vagy petróleumlámpánál tanult. Mint mondta, a tudománynak köszönhető, hogy ez ma már nem így van. Az ENSZ főtitkára hangsúlyozta: be kell zárni az országok közötti technológiai rést, és biztosítani kell a tudományos oktatást mindenkinek.

Cselekedni kell

Nincs vesztegetni való időnk, azonnali cselekvésre van szükség, hogy választ adjunk korunk égető problémáira, mindenekelőtt a globális felmelegedésre – hangsúlyozta beszédében Li Jüan-ce (Lee Yuan-Tseh) Nobel-díjas tudós, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke a Tudomány Világfóruma megnyitóján.

Mint kifejtette, az elmúlt 250 évben a tudomány és a technika az élet minden területét megváltoztatta. Napjainkban azonban új kihívásokkal kell szembenézni, hiszen bolygónk változó éghajlata belátható időn belül katasztrófával fenyeget. Az ICSU elnöke kitért a 2009-es stockholmi éghajlat-változási konferenciára, amelynek résztvevői, köztük Nobel-díjas tudósok rámutattak, hogy a megoldás érdekében át kell alakítani a globális civilizációt.

Li Jüan-ce beszélt arról is, hogy ki kell dolgozni a fenntartható fejlődés módozatait, hiszen már napjainkban is „túlhasználjuk” a Földet, a jövőben pedig ez még inkább így lesz: alig négy évtized múlva, 2050-re ugyanis bolygónk lakossága eléri a 9 milliárd főt.

„Ki kell dolgozni, hogy miként minimalizálhatjuk ökológiai lábnyomunkat, ki kell dolgozni a biztonságos élelmiszer- és vízellátás koncepcióját” – fogalmazott a Nobel-díjas tudós, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a fegyverkezésre költött óriási pénzek mellett eltörpül a legfenyegetőbb globális problémák megoldását célzó kutatások finanszírozása.

„Ezeket az égető kérdéseket boncolgatja a következő három nap során a világfórum, amelyen számba vesszük a tudományos közösségre váró feladatokat. Új fejlődési irányokat kell kijelölni, nincs vesztegetni való időnk” – zárta beszédét Li Jüan-ce, az ICSU elnöke.

A tudomány minden téren jelen van

Korábban nem látott kihívások előtt áll a világ és a tudomány is – fogalmazott a Tudomány Világfórumának budapesti megnyitóján Alan I. Leshner, a Science tudományos folyóiratot megjelentető Amerikai Tudományfejlesztő Társaság, az AAAS vezetője.

A tudomány minden téren jelen van, legyen szó akár a pénzügyi válságról, akár az éghajlatváltozásról. A feladatok nagy felelősséget jelentenek a tudománynak, ez óriási lehetőséget, de egyben óriási terhet is jelent a tudomány és a technológia világának – húzta alá a világ legnagyobb tudományos szervezetének feje. A tudomány előtt álló egyik legnagyobb feladat, hogy még közelebb hozza egymáshoz a tudományos közösségeket, hogy ezáltal a tudomány még hatékonyabban használhassa ki erőforrásait – tette hozzá.