Uniós összefogással harcolnánk az alaptalan leminősítések ellen

Martonyi János külügyminiszter szerint az uniós tagállamok közös fellépésére van szükség a válságban, mert az „alaptalan leminősítések sorozata ma már tucatnyi országot érint”.

2011. 11. 28. 10:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Külügyminisztérium az EU 2014–2020 közötti költségvetéséről társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek a Magyar Tudományos Akadémián tartott hétfői nyitókonferenciáján a tárcavezető elmondta, az EU létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli, „az integráció megroppanásának veszélye fenyeget”. Eleinte csak egyes országokat érintett a válság, jelenleg azonban már az euróövezet egészét fenyegeti, ami azt jelenti, hogy az EU jövője a tét – hangoztatta.

A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy minden tagállam „rendet tegyen a háza táján”, vagyis az államháztartásában. Emellett „fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit”, el kell indulni az adósságok közössé tétele felé – mutatott rá. Úgy vélte, erős közös politikákra is szükség van. Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni, a csatlakozás az euróövezethez alapvető politikai és gazdasági érdeke – emelte ki. Emlékeztetett, még mindig az EU a világ első számú gazdasági hatalma, eladósodottsági szintje alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné.

Martonyi János a következő többéves uniós költségvetési keretről szóló európai bizottsági javaslattal kapcsolatban elmondta, a kohéziós politika a versenyképességi EU2020 stratégia céljainak elérésben központi elem, azért van rá szükség, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségek eltűnjenek. A miniszter kijelentette, „politikailag elfogadhatatlan”, hogy a 2014–2020 közötti időszakban a jelenlegi költségvetéssel összevetve Magyarországnak 20 százalékkal kevesebb jut a kohéziós politika forrásaiból, ezért minden érintettel egyeztetnek, hogy megoldást találjanak erre a problémára. A Magyarországnak szánt források csökkenésének oka, hogy általános korlátot vezetnének be, ami azt jelenti, hogy minden tagállam legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthat hozzá, valamint az, hogy a bizottság a jelenleg kedvezőtlen növekedési prognózisok alapján dolgozta ki tervét – közölte.

Janusz Lewandowski költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős uniós biztos az eseményen azt mondta, ambiciózus, de realista a bizottságnak a 2014–2020 közötti időszakra tett költségvetési javaslata. A lisszaboni szerződés több új kötelezettséget határozott meg az unió számára, emiatt csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések – magyarázta. Hozzátette: a korábbi „bőkezűség időszakát” az „önkorlátozás ideje” váltja fel. Kiemelte, a bizottság terve szerint a közös agrárpolitikára fordítandó források részaránya csökkenne a teljes költségvetésen belül, hogy más területekre – például a kutatás-fejlesztésre, az oktatásra és az EU külső kapcsolataira – több pénzt különíthessenek el.

A kohéziós politikával kapcsolatban hangsúlyozta: ez „nem a szegények jótékonysági intézménye”, hanem a versenyképesség növelésének és a különbségek kiegyenlítésének eszköze. Mint beszámolt róla, 2014 elejétől a pénzügyi tranzakciók megadóztatásából is forráshoz jut az EU, ami gyakorlatilag az egyetlen olyan adótípus, amelyet az uniós polgárok elfogadnak, és amely a legkevésbé káros a gazdasági növekedésre. Sokkal fenntarthatóbb rendszer alakítható ki, ha az EU saját forrásokra támaszkodhat, mintha csak a tagállamok befizetéseiből jutna bevételhez – fogalmazott.

Janusz Lewandowski úgy látja, ugyan súlyos válság idején dolgozzák ki a költségvetést, de ez biztosan nem tart 2020-ig, ezért a „realitás talaján” kell maradni a költségvetési vitában.

Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy habár a bizottság már nyáron közzétette javaslatát a költségvetésről, és úgy gondolták, az erről szóló vita legkésőbb a 2012 második fél évében esedékes ciprusi EU-elnökség végére lezárul, a diskurzus fő témája azóta is a gazdasági válság. Korábban azt hitték, ezen már túl vannak, és 2011 nem a válságkezelésről, hanem „az EU talpra állításáról, megerősödéséről” szól majd – mondta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a tervek szerint a jövőben a pénzügyi keret egyes területeiről külön konferenciákat tartanak majd, továbbá arra, hogy a http://eu-zseton.blogspot.com címen szakmai blogot indítottak a témában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.