A Külügyminisztérium az EU 2014–2020 közötti költségvetéséről társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek a Magyar Tudományos Akadémián tartott hétfői nyitókonferenciáján a tárcavezető elmondta, az EU létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli, „az integráció megroppanásának veszélye fenyeget”. Eleinte csak egyes országokat érintett a válság, jelenleg azonban már az euróövezet egészét fenyegeti, ami azt jelenti, hogy az EU jövője a tét – hangoztatta.
A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy minden tagállam „rendet tegyen a háza táján”, vagyis az államháztartásában. Emellett „fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit”, el kell indulni az adósságok közössé tétele felé – mutatott rá. Úgy vélte, erős közös politikákra is szükség van. Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni, a csatlakozás az euróövezethez alapvető politikai és gazdasági érdeke – emelte ki. Emlékeztetett, még mindig az EU a világ első számú gazdasági hatalma, eladósodottsági szintje alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné.
Martonyi János a következő többéves uniós költségvetési keretről szóló európai bizottsági javaslattal kapcsolatban elmondta, a kohéziós politika a versenyképességi EU2020 stratégia céljainak elérésben központi elem, azért van rá szükség, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségek eltűnjenek. A miniszter kijelentette, „politikailag elfogadhatatlan”, hogy a 2014–2020 közötti időszakban a jelenlegi költségvetéssel összevetve Magyarországnak 20 százalékkal kevesebb jut a kohéziós politika forrásaiból, ezért minden érintettel egyeztetnek, hogy megoldást találjanak erre a problémára. A Magyarországnak szánt források csökkenésének oka, hogy általános korlátot vezetnének be, ami azt jelenti, hogy minden tagállam legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthat hozzá, valamint az, hogy a bizottság a jelenleg kedvezőtlen növekedési prognózisok alapján dolgozta ki tervét – közölte.
Janusz Lewandowski költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős uniós biztos az eseményen azt mondta, ambiciózus, de realista a bizottságnak a 2014–2020 közötti időszakra tett költségvetési javaslata. A lisszaboni szerződés több új kötelezettséget határozott meg az unió számára, emiatt csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések – magyarázta. Hozzátette: a korábbi „bőkezűség időszakát” az „önkorlátozás ideje” váltja fel. Kiemelte, a bizottság terve szerint a közös agrárpolitikára fordítandó források részaránya csökkenne a teljes költségvetésen belül, hogy más területekre – például a kutatás-fejlesztésre, az oktatásra és az EU külső kapcsolataira – több pénzt különíthessenek el.
