Módosítások: mikor kell kezdeni az óvodát?

Szavazott az Országgyűlés a köznevelési törvényhez érkező módosító javaslatokról. A Ház egy olyan indítványt is elfogadott, amely csak négyéves kortól tenné kötelezővé az óvodát.

PR
2011. 12. 13. 18:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismert, csak azokban a középiskolákban lesz kötelező központi felvételi, amelyekben túljelentkezés van, a tanárok jelentős béremelésre számíthatnak a közeljövőben, és bővülnek az önkormányzati feladatok – döntött a Fidesz–KDNP-frakció hétfői ülésén, amelyen megvitatta a köznevelési és az önkormányzati törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokat.

Lázár János Fidesz-frakcióvezető a Fidesz–KDNP hétfői frakcióülése után azt közölte, hogy a gyermekeknek – a kormány eredeti javaslatával egyezően – hároméves koruktól kell majd óvodába járniuk. Az MTI információja szerint ez így is lesz – ennek érdekében zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtanak be –, az ezzel ellentétes tartalmú módosítást annak egy másik passzusa miatt szavazta meg a kormánypárti képviselők többsége. Ez azt tenné lehetővé, hogy az óvodáztatás alóli felmentést ne az óvodavezető, hanem a jegyző adja meg, ugyanakkor erre a gyermek ötéves koráig lehetőség legyen. A kérdéses – a fideszes Pokorni Zoltán, Pichler Imre, Révész Máriusz, Kucsák László, Pánczél Károly és Pósán László kezdeményezte – módosító javaslatra 195-en szavaztak igennel, 123-an pedig nemmel. A kormányoldal is megosztott volt: 17 fideszes és 22 KDNP-s politikus – köztük Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár – nemet mondott rá.

A kormány által támogatott módosító javaslatok elfogadásával – Michl József (KDNP) indítványára – törölték az előterjesztésből, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget. Ehelyett úgy fogalmaz majd a jogszabály, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteniük, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

Óvoda helyett nem lehet családi napközi

A Fidesz oktatáspolitikusainak javaslata alapján nem az érettségi vizsga megkezdésének, hanem a bizonyítvány kiadásának lesz a feltétele ötven óra közösségi munka elvégzése. Ugyancsak az ő kezdeményezésükre kiveszik a jogszabályból azt a rendelkezést, amely szerint 3 és 5 éves kor között az óvodába járási kötelezettség családi napköziben is teljesíthető lett volna. Elfogadta a Ház azokat a módosító indítványokat is – amelyeket kormányoldalról és az ellenzék soraiból egyaránt javasoltak –, hogy rögzítsék a törvényben: a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joguk van az oktatási jogok biztosához fordulni.

Ahogyan azt már Lázár János bejelentette: nem lesz kötelező központi felvételi a középiskolákba, csak azokban lehet ilyet tartani, amelyekbe túljelentkezés van. Michl József javaslatára elfogadták azt is, hogy a tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

Választható forma az egész napos iskola

A nemzeti összetartozás bizottság indítványára jóváhagyták, hogy a Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat ne a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezzék meg a jövőben. Az emberi jogi bizottság azon kezdeményezését is támogatta a parlament, amely szerint az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, egyház által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része lesz.

Az oktatási bizottság javaslatára jóváhagyták azt a szabályozást, hogy az egész napos iskola választható iskolaszervezési forma, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Az indítvánnyal egyértelművé tették, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Szintén az oktatási bizottság javaslatára fogadták el, hogy az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik tankötelessé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.