A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a kereszténydemokrácia küldetése az európai kultúra küldetése. „A kereszténység mindannyiunk számára azt a kulturális hátteret, műveltség- és hitbéli alapot adja, amelynek következtében bár válságok jönnek, válságok mennek, de a kereszténydemokrácia mint iránytű a legnagyobb válságban is a leghasznosabb útmutató lehet” – mondta. Hozzátette: ezért fordul ma minden európai politikai erő figyelmével Angela Merkel német kancellár felé; nemcsak azért, mert női politikus, hanem mert kereszténydemokrata. Kiemelte: a kereszténydemokraták más idősíkkal rendelkeznek, mást is tudnak, mint a többi politikai erő.
Rámutatott: sokan beszélhetnek arról, hogy Európa csatát veszít, alulmarad, Ázsia jön, Kínára, Japánra, az arab világra kell figyelni. „Biztos vagyok benne, hogy Európa marad, Európa győz, az európai kultúra örök, és (…) örök győztes.” Ezért kell ragaszkodni Európához – mondta Navracsics Tibor.
A kormányfőhelyettes szerint abban „biztosak lehetünk, hogy a kereszténydemokrácia és az európai integráció egy és ugyanaz”. A kereszténydemokrácia egyik politikai küldetése a békés Európa és az európai integráció megteremtése – hangsúlyozta. Amikor a gazdasági válság megoldásáról beszélnek az integráció keretein belül, akkor soha nem lehet elfelejteni, hogy a kereszténydemokrácia alapvetően elkötelezett az európai integráció iránt – fűzte hozzá.
Perspektíva
2011 végén a kereszténydemokrácia „világperspektívája az európai perspektíva”, az európai integráció és az európai kontinens kivezetése a válságból. Ez az, amiért Angela Merkel ma Európa kulcspolitikusa – hangsúlyozta, kiemelve: „mindannyian tudjuk, hogy a német és az európai kereszténydemokrácia az, amely a válságból való utat kijelölheti”.
Navracsics Tibor kitért arra is, hogy 2011 vége a magyar bel- és kormányzati politika szempontjából sem eseménytelen, és talán soha nem találkoztak még ennyi ellenérvvel, ennyi váddal. Nem is csoda – tette hozzá –, hiszen az elmúlt 18 hónap eredményeként most jutottak el az igazi változás küszöbére, az intézményi és szakpolitikai változtatások olyan tömegéhez, amely végre azt jelenti, hogy Magyarország kultúraváltáson is keresztülmehet, szakítva a posztkommunizmus időszakával, és végre egy versenyképes, erős szolidáris társadalmat építenek.