Tandíj vagy nem tandíj: Hiller összekeveri a szezont a fazonnal?

Az önköltséges képzésről vitatkoztak a képviselők a felsőoktatási törvényjavaslat szerda reggel megkezdődött, 4 óra 20 perces időkeretben zajló részletes vitájában a parlamentben.

A fideszes Pósán László azt javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő 4+1, illetve 5+1 éves pedagógusképzésből vegyék ki a plusz egy évet, mert ez egyrészt nem csekély pénzügyi kihatással jár, másrészt ha megnövelik a képzési időt, nem biztos, hogy a hallgatók szívesen választják a pedagóguspályát. A kormánypárti képviselő azt is javasolta, hogy a tanárképző központok kötelező létrehozása is kerüljön ki a javaslatból, mert szerinte a felsőoktatási intézményekre kell bízni, hogyan szervezik meg a pedagógiai képzést.

MSZP: töröljék el az önköltséges képzést!

Az MSZP-s Hiller István az önköltséges képzésről szóló szabály törlését javasolta, mivel az szerinte egy álságos megnevezés, mert nem jelent mást, mint a tandíj bevezetését. A volt oktatási miniszter azt mondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról korábban fontos lett volna értelmes szakmai vitát folytatni, de a Fidesz ehelyett a populista népszavazást választotta. Több mint hárommillió embert vittek el az urnákhoz, hogy megakadályozzanak egy olyan tandíjrendszert, amelyben a szegényebb körülmények közül jövő, de jól teljesítő diák ösztöndíjat kapott volna, a vagyonosabb, de nem teljesítő hallgatónak viszont fizetnie kellett volna – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP most saját korábbi önmagát teljesen meghazudtolva akarja bevezetni ezt a rendszert, holott sem a választások előtt, sem a választások után nem mondták el az embereknek, hogy tandíjat akarnak bevezetni. Azt kérte, a kormány tegye közzé, hogy melyik szakon mennyi lesz az önköltség összege, mert nem tartható, hogy két hónappal a február 15-i felvételi előtt a családok ezt nem tudják. Azt is kifogásolta, hogy a javaslat szerint a C típusú középfokú nyelvvizsga feltétel a felsőoktatási intézménybe való bekerüléshez. Szerinte ennek az lesz a következménye, hogy az a fiatal, akinek a családja megengedheti, hogy zsebből kifizesse a magántanárt, az fel tud majd készülni, akinek nincs pénze, annak nem lesz lehetősége erre.

Tandíj vagy nem tandíj?

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Hiller István felszólalására reagálva azt mondta, a szocialista politikus összekeveri a „szezont a fazonnal”, ugyanis a MSZP korábbi javaslata szerint minden diáknak évente 105 ezer forint tandíjat kellett volna fizetnie, ezt akadályozta meg a szociális népszavazás. A mostani javaslat ugyanakkor arról szól – folytatta –, hogy sok hallgató teljesen ingyen tanulhat a jövőben, a korábban költségtérítéses képzést felváltja a részösztöndíj, a harmadik kategória pedig az önköltség. Hozzátette, abban Hiller Istvánnak igaza van, hogy az önköltség számításai még mindig zajlanak, de éppen azért, hogy elkerüljék azt a szociális krízist, hogy szegény hallhatók ne tanulhassanak.

A fideszes Szalay Péter azt mondta, a világgazdasági válsághoz alkalmazkodni kellett, így az önköltséges képzés bevezetése mindenképpen szükséges. A szocialista Kovács Tibor ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy a kormánypártiak most „arcpirulás nélkül” beszélnek erről a témáról, holott a tandíj elleni népszavazással szerinte becsapták az embereket. Ez a javaslat kizárja a hátrányosabb helyzetű tanulókat a magyar felsőoktatási rendszerből, és sok vidéki felsőoktatási intézményt is be fognak zárni, mert a diákok nem tudnak majd jelentkezni – mondta.

„Tandíj az, amikor mindenki fizet”

A fideszes Pósán László „hivatásos rémhírterjesztőket megszégyenítő” felszólalásnak nevezte az MSZP-s politikus szavait, és azt hangsúlyozta, hogy tandíj az, amikor mindenki fizet, most viszont nem erről van szó. Kolber István volt szocialista, most független képviselő erre reagálva felháborítónak nevezte a kormánypárti képviselők cinizmusát, és szintén úgy vélte, a hátrányos helyzetű gyerekek számára végzetes lesz a törvény.

A jobbikos Balczó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy formálisan valóban nincs tandíj, ugyanakkor a jelenlegi 53 400 fő körüli államilag finanszírozott létszám visszamegy 30 ezerre, így 23 400 ember nem tandíjat, hanem részösztöndíjat vagy a teljes önköltséget fogja fizetni. Formálisan akkor sem lehetne azt mondani, hogy tandíjat vezetnek be, ha az állam csak ezer tanuló oktatását finanszírozná – mutatott rá, hozzátéve, az igazi kérdés tehát az, hogy a kormány hány hallgatónak tudja biztosítani a társadalmi felemelkedésnek azt a lehetőségét, hogy a felsőoktatásban részt vegyen. A fideszes Pósán László ebben egyetértett, és azt javasolta, hogy a részösztöndíj mértékét az 50 százalékról felfelé mozdítsák el, így egy jóval szélesebb skálát tudnának létrehozni, ahol kevesebb a költség.

A Jobbik a nyelvvizsga szabályait módosítaná

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője annak a szabálynak az eltörlését javasolta, amely szerint ha a záróvizsgát tett diák három év eltelte után sem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor kapjon mentességet ez alól a kötelesség alól. Emellett azt is javasolta, hogy a kötelező tárgyakon túl felvett kreditekben ne legyen indokolatlan megszorítás, inkább vezessenek be egy olyan szabályt, hogy ha a tanuló önszorgalomból felvesz tárgyakat, de nem teljesíti azokat, akkor fizessen érte.