A szakszervezet azért fordult Szabó Máté alapjogi biztoshoz, mert „január 1-jétől az Országgyűlés az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát is korlátozta” – írták.
Az FRSZ azt kifogásolja, hogy a szolgálati törvény hatályon kívül helyezésével a hivatásos állomány szolgálati nyugdíjra vonatkozó, törvényi védelemben részesített jogát alkotmányellenesen szüntette meg az Országgyűlés.
A szakszervezet emlékeztetett: egy 2007-es törvény szerint ha a nyugdíjazás feltételei megváltoznának, a hivatásos állomány tagjai mentesülnek a későbbi jogszabály-módosítások alól. Ezt a törvényi védelmet törölte el az Országgyűlés, „alkotmányellenesen, megsértve az alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a bizalomvédelem és a szerzett jogok elvét” – fogalmazott az érdekvédelmi szervezet.
Az FRSZ szerint a január 1-jével hatályba lépett jogszabályok különbséget tesznek a szakszervezetek alapvető jogai között, mivel háromféle szabályrendszer vonatkozik rájuk: egy a munka törvénykönyve alá tartozókra, egy a katonák szakszervezeteire, és egy további a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteire. Az AB ezzel kapcsolatban korábban – többtucatnyi határozatban – kifejtette: az azonos csoportba tartozó jogalanyok megkülönböztetése alkotmányellenes, ha annak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis a szabályozás önkényes – olvasható a közleményben.
A szakszervezet hangsúlyozta: a törvény kihirdetése és hatályba lépése között három napot biztosított az Országgyűlés arra, hogy az érintett szakszervezetek felkészüljenek az új szabályozásra. „Ez az AB gyakorlata szerint önmagában is súlyosan sérti a jogbiztonságot és a jogállamiságot” – írta az FRSZ.
