A Kúria elnöke kiemelte: tárgyalások folytak az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkársága és az Országos Bírósági Hivatal között a valódi alkotmányjogi panaszos eljárások lebonyolításának technikai részleteit illetően arról, hogy milyen iratokat kér az Ab, és hogyan értesülnek egy-egy felfüggesztésről az első fokon eljáró bírák. Kitért arra, a Kúriának folyamatosan biztosítania kell „az Ab-eljárások, a befogadási tesztek és az érdemi határozatok tartalmi elemzését”, ennek érdekében a Kúrián tartalmilag figyelik ezt a folyamatot és a fejleményeket folyamatosan megtárgyalják. Ezt a munkát segítendő a közeljövőben feláll majd a Kúrián a normakontroll tanács, amely „alkotmányossági és normaszemléleti megújulást hozhat” − mondta Darák Péter.
Közlése szerint a valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatban újdonság az, hogy „az alapjogi sérelem lehetséges eseteként ismeri el a törvény a bírói eljárást és a bírói döntést”, illetve az, hogy „a jogalkotó végre szabályrendszert adott arra az esetre, ha egy alkotmányjogi panasz sikeres lesz”, továbbá „szabályozta mind a polgári perrendtartásban, mind a büntetőeljárási törvényben az ekkor alkalmazandó eljárást”. A Kúria elnöke felhívta a figyelmet arra: a valódi alkotmányjogi panasz intézménye lehetővé teszi, hogy a bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban az adott jogszabály alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálják. Kötelező jogi képviseletet is bevezetnek a valódi alkotmányjogi panaszos eljárásban – tette hozzá.
Darák Péter megemlítette, Németországban a bíróságok bármely hibája okozhat alapjogi sérelmet, akár a jogalkalmazási hiba is, a jogsérelemnek pedig „kellő súlyúnak kell lennie ahhoz, hogy az alapjogi sérelem megállapítható legyen”. A német jogrend szerint „a konkrét jogalkalmazói tevékenységet az alkotmánybírák nem vehetik el”, illetve az önkényes bírói mérlegelés „alapjogi revízió alapjául szolgálhat”. A valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatban rámutatott: az azt kritizálók arról beszélnek, hogy annak bevezetésével a magánjogi viszonyok „elközjogiasulhatnak”, illetve „a jogi fogalmak a magánjog közjogi felfogása és értékelése kapcsán megkettőződnek”. Harmadik veszély a szakirodalom szerint „az etikai megközelítések eljogiasodása” − tette hozzá.
Szólt továbbá arról, hogy az „ügydömpinget” megakadályozandó az Ab kidolgozza a befogadási eljárás módszerét, valamint megemlítette, hogy a túlterheltség veszélyét csökkentendő az utólagos normakontroll egy része január 1-jétől átkerült a Kúriára. A túlterheltséget előzheti meg a kötelező jogi képviselet intézményének bevezetése is − hangoztatta. Darák Péter kifejezésre juttatta: „az Ab pozitív döntése, a megsemmisítés konkrét jogi hatálya mindig az igazságszolgáltatás (...) rendszerében dől el”, és a Kúria dönt arról, hogy az Ab-határozatból következően melyik bíróságot utasítja új eljárásra„.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
