Jó, Heinz Huthmacher, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának képviselet-vezetője elmondta az ilyenkor kötelezőket (középre tart a szélsőség, a fiatalok között is hódít, és különösen a fiatal demokráciákban, éppen ezért ez egy összeurópai probléma), de hozzátette azt is: bizony a demokratikus pártoknak is viszonyulni kell ehhez, önkritikusan méghozzá. Vass Péter a HVG részéről úgy fogalmazott, noha úgy tűnik, hogy a téma a két évvel ezelőtti Political Capital-publikációhoz képest elcsendesedett, de közben a parlamentbe jutott szélsőjobb „szép csendben második legerősebb erő lett, és ez mindenkinek fontos kell, hogy legyen”. Szabados Krisztián, a PC nemzetközi igazgatója szerint például a radikális erők elmozdíthatják a centrista politika irányát a szélsőségesség irányába, ami hosszú távon a demokratikus intézményekbe vetett hit hiányát okozza, ez pedig akár a kormány működésképtelenségéhez vezethet.
Krekó Péter és Juhász Attila a PC részéről ismertették a Derex-módszert és a kapott eredményeket. A Derex (Demand For Right-Wing Extremism Index) kétszer kettő komponensből áll össze, és azt számszerűsíti, hogy egy adott társadalomban mennyire van jelen a szélsőséges jobboldali attitűd. Adott egyfelől az értékítélet-index, ami az előítéletességből, a sovinizmusból áll, valamint a jobboldali értékorientációból, továbbá a közérzetindex, amelyet a rendszerellenesség, valamint a pesszimizmus alkot. A kapott eredményeket a European Social Survey kétévente frissülő adatbázisára építették. Így az jött ki, hogy Derexünk 11 százalék, ugyanannyi, mint Portugáliának, amit némiképp hitetlenkedve fogadott az ország budapesti nagykövetségének munkatársa. Felmerült, hogy miért olyan alacsony a skandináv országokban mért Derex, pedig ott is tényezővé váltak a radikálisok. A deklaráltan vitatható érvelés: ezekre a pártokra bizony azok a liberálisok szavaznak át nagy számban, akik az iszlámban látják a destabilizációs veszélyt.
Élmezőnyben az előítéletesség terén
A visegrádi négyek között ezzel a számmal amúgy utolsó helyen állunk, (Lengyelország 5, Csehország 8, Szlovákia 7 százalék) a térségben viszont nem olyan kiugró ez az újabb érdekes adat. Romániában ez a szám 14, Bulgáriában 18, Görögországban 17, Horvátországban 12, Ukrajnában 27 százalék.