„Kína és a kínaiak megértése már nem csak egyfajta időigényes hobbi, hanem sok területen a siker kulcsa is lehet.” A Konfuciusz Krónika januári kiadásának előszavából vett idézet egyfajta mottója is lehetne annak, hogyan értékeljük napjainkban hazánknak a világ legnépesebb országához fűződő viszonyát.
2011 nyarán kormányközi és egyéb megegyezések sorára biggyesztette oda aláírását a magyar és a kínai fél. Orbán Viktor és Ven Csia-pao mellett minisztériumok, állami szervezetek és magántársaságok fogadtak üzleti hűséget egymásnak. Magyarország jelenleg Kína második számú üzleti partnere. Az üzlet persze nem minden.
Az élet folyamatos tanulás, és az egyik tantárgy, amit meg kell tanulnunk: az emberi kapcsolatok – állítja Andrew Matthews. A tengerentúli írótól vett idézetet esetünkben csupán annyiban lehetne revideálni: az egyik tantárgy, amit meg kell tanulnunk, a kínai. 10-15 évvel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött az a földi halandó, aki Magyarországon el szerette volna sajátítani ezen nyelv szépségeit. A helyzet azóta gyökeresen megváltozott: a piacvezető angol–német–francia trojka mellett immár a kínai iránt érdeklődnek komoly tömegek. A legújabb nyelvi trend egyik legfőbb alakítója pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) működő Konfuciusz Intézet (KI).
Az egész ország vevő rá
Magyarország egyetlen kínai nyelvi és kulturális központja 2006-ban kezdte meg a munkát a Múzeum körúti campuson. Az intézet ingyenes ismerkedő képzéssel kedveskedik az érdeklődőknek, akik ezt követően féláron iratkozhatnak be a nyelvtanfolyamra. A Kínai Nyelvoktatási Tanács azonban nem kívánta bezárni Budapestre a képzést: az ELTE mellett a debreceni, a pécsi, a szegedi, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a miskolci egyetemeken is elindult az oktatás – értesülünk az intézet programigazgatójától. Szentmártoni Lívia fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem csupán a felsőoktatásban tanulókat és a felnőtteket célozza meg a KI. A szegedi Radnóti Gimnáziumban, a budapesti Magyar–Kínai két tannyelvű középiskolában, a Trefort Ágoston és a Madách Imre Gimnáziumokban immár választható második idegen nyelvként a kínai. Ez nem minden, szeptembertől ugyanis az egri Esterházy Főiskola, a győri Széchenyi Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem mellett szolnoki, budapesti, pécsi és szombathelyi középiskolákban is lehetőség nyílik a kínai nyelv elsajátítására.
Koszt, kvártély az iskolától
A Konfuciusz Intézet a már említett nyelvoktatási tanáccsal tartja a kapcsolatot, akik folyamatosan küldik a tanári képesítéssel rendelkező pedagógusokat Magyarországra. Jelenleg 15 oktató dolgozik az ország különböző oktatási intézményeiben. Bérüket a tanács állja, az iskoláknak pedig csupán a szállást kell biztosítaniuk részükre.
A kínaiul tanulók nem csupán nyelvvizsgával gyarapodhatnak a kurzusok elvégzését követően. Kína ugyanis nyíltan azt a célt tűzte ki a „nyelvi terjeszkedéssel”, hogy olyan humán erőforrást képezzen, mely Magyarországra települő kínai vállalatoknál is megállja a helyét. Az első ilyen együttműködés már meg is kezdődött a Miskolci Egyetem és egy ázsiai cég között.
Regionális és európai központtá válhatnánk
Magyarországon jelen pillanatban az országos hálózat kiépítése a legfontosabb teendő – magyarázza az MNO-nak Hamar Imre. A Konfuciusz Intézet igazgatója hangsúlyozta, a budapesti intézmény regionális központtá kíván válni Közép-Európában, ami egybevág a kínaiak elképzelésével. – Mi lehetnénk a kínai tanárképzés központja Európában. A tárgyalások már megkezdődtek az ELTE-vel, felmerült, hogy kínai tőkéből egy külön épületet is kaphatna az intézet – fűzte hozzá. Hamar Imre célként tűzte ki, hogy a Konfuciusz Intézet bekerüljön a kínaiak által kiemelt, súlyponti intézményként kezelt 50 oktatási-kulturális központ közé. Ez nem csupán oktatási szempontból lenne jelentős, de azért is, mert a hazánkban hosszabb távra tervező kínai állam felső szintű nyelvi ismeretekkel rendelkező magyar közgazdászokat, mérnököket és jogászokat is szívesen látna magyarországi vállalatainál.
Kerekasztal és főzőtanfolyam
A Konfuciusz Intézet természetesen nem csupán a nyelvi képzésben lát potenciált. A havi rendszerességgel, Kína-szakértők által megtartott előadásokkal a lehető legszélesebb kört kívánják megismertetni a világ legnépesebb államának történelmével, kultúrájával. Az intézet által kiadott színes programfüzetből kiderül: a mai modern Kína, annak nemzetiségei, társadalma, gazdasági élete, gasztronómiája mind terítékre kerül a kerekasztal-beszélgetéseken, moziesteken, főző- és kalligráfia-tanfolyamokon. Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanító Salát Gergely szerkesztette ingyenes Konfuciusz Krónika pedig aktuális cikkekkel, interjúkkal, élettel teli beszámolókkal jelentkezik magazin formában.
2012 a Sárkány éve, az erő és a fellendülés időszaka Kínában. Utóbbiból – úgy tűnik – a hazai nyelvoktatás sem marad ki, Kínának köszönhetően.
