Az alapító okirat előírásainak megfelelően törvényesen működött a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriuma az ellenőrzött időszakban. A kuratórium vagyont érintő határozatai, valamint a költségvetési támogatás felhasználása – a pártalapítványi törvényben és az alapító okiratban egyaránt megfogalmazott – tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási célok megvalósítására irányultak. Az MSZP által 2003-ban alapított, most negyedik alkalommal ellenőrzött alapítvány az említett időszakban összesen mintegy egymillió forint (2009-ben 603 ezer, 2010-ben 436 ezer forint) bevételt mutatott ki, amelynek 93 százaléka mindkét évben a központi költségvetésből származott – áll az ÁSZ-jelentés összefoglalójában. Ezenkívül magánszemélyektől kaptak összesen 229 ezer forint támogatást. Az alapítvány által létrehozott Kapcsolat.hu Kommunikációs és Szolgáltató Nonprofit Kft. (Kft.) internetes portált működtetett, az alapítvány a portál üzemeltetésére 2009-ben 132 ezer, 2010-ben 41 ezer forintot fizetett ki a kft. részére, a cég vállalkozási díjának csökkentésével egyidejűleg a feladatok körét nem szűkítették. A szerződéssel és annak módosításaival összefüggésben felvetődhet a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékaránytalanság, de a feltárt körülmények teljes körű kivizsgálása az ÁSZ rendelkezésére álló eszközökkel nem volt lehetséges – jegyzi meg a jelentés.
Szerdán kiadott összefoglalójában az ÁSZ kitér arra, hogy a párt bevételének 2009-ben 74 százaléka, 2010-ben 64 százaléka származott állami költségvetési támogatásból. Az MSZP a számvevőszéki ellenőrzés időszakában korrigálta a 2009-es beszámolóját, mivel az egyéb bevételek között tették közzé az elengedett kölcsöntartozás formájában jogi személytől kapott 17 millió forint összegű vagyoni hozzájárulás értékét, a belföldi jogi személyektől kapott adományok helyett. Specifikus lényeges hibát jelentett, hogy a nevesítési értékhatárt meghaladó támogatást nyújtót nem nevesítették – közölte a számvevőszék. Hozzátéve: a pénzügyi zárómérleg konszolidálási hibából eredően a bevételi oldalon a 2009-ben 20,1 millió, 2010-ben 2,5 millió forint többletbevételt tartalmazott. A 2009-es módosított és a 2010-es beszámoló megbízható és valós képet mutat az MSZP gazdálkodásáról – rögzítette az ÁSZ.
A számviteli törvényben kötelezően előírt teljes körű számviteli szabályozással rendelkezett a szocialista párt, amely a számviteli politikáját és pénzkezelési szabályzatát szervezeti változás miatt aktualizálta. A számlarend szabályozása hibás volt, mivel az elengedett kölcsöntartozást nem megfelelő helyen tüntették fel. A számlarend nem rendelkezett arról, hogy a párt területi szervezeteitől kapott nem pénzbeli támogatás központnál könyvelt összegét a beszámoló összeállítása során figyelmen kívül kell hagyni – áll a jelentésben, amely szerint a szabályozási hibák egy része összefügg azzal, hogy a párttörvény vonatkozó melléklete szerinti beszámolómintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként – kialakított számviteli politikájuknak megfelelően – eltérő lehet.
Az ÁSZ szerint a beszámolóminta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg-, sem az eredménykimutatás követelményeinek, és oka volt a 2009-es beszámoló lényeges hibáinak. A számlarendet javították, pótolták a számvevőszéki ellenőrzés időszakában – tették hozzá.
Az MSZP könyvvezetésében érvényesültek a számviteli törvényben foglalt alapelvek. A pénzkezelési szabályzatnak a napi záró pénzkészletre vonatkozó előírását a területi és választókerületi pénztárakban az esetek mintegy harmadában megszegték azáltal, hogy a napi záró pénzkészlet meghaladta az előírt 500 ezer forintos értékhatárt. A párt a vizsgált időszakban könyvviteli nyilvántartásai szerint a párttörvényben meg nem engedett forrásból származó vagyoni hozzájárulást nem fogadott el és kizárólag a párttörvényben engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott. Az MSZP a vizsgált időszakban két, egyszemélyes kft.-je közül a KÖZ-TÉR-HÁZ Kft.-t 2010-ben értékesítette, a CONCEDO Kft.-t végelszámolással megszüntette.
A személyi jellegű kifizetések körében a béreket, megbízási díjakat szabályszerű szerződések alapján központilag számfejtették. Az adózási, társadalombiztosítási törvényi előírásoknak a vizsgált években eleget tettek, az adó- és járulékbevallási, -befizetési kötelezettségeket teljesítették. Az ÁSZ megállapította, hogy a testületi ellenőrzés (központi, megyei, helyi pénzügyi ellenőrző bizottságok), valamint a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés segítette a gazdálkodás szabályszerűségét, a törvényes működést. A gazdálkodással összefüggő informatikai rendszer működtetését a vizsgált időszakban részben szabályozták, a hiányosságok pótlására a helyszíni ellenőrzés időszakában hatályba léptették a párt informatikai biztonsági és belső adat- és információvédelmi szabályzatát.
A számvevőszék ezúttal is intézkedési javaslatot tett a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy kezdeményezze a párttörvény módosítását annak érdekében, hogy a pártfinanszírozás átláthatósága, a pártok elszámoltathatósága fokozottabban érvényesüljön, figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a számviteli törvény között évek óta fennállnak. Az MSZP elnökét felhívták, hogy a jövőben az éves beszámoló megbízhatósága érdekében a valódiság és következetesség számviteli alapelvet érvényesítse.
