Pokorni nem szeretné folytatni az elmúlt másfél év vitáit

Pokorni Zoltán szerint aggályos, hogy a szakképzés idejét négyről három évre rövidíti le a Nemzeti alaptanterv (NAT), ráadásul drasztikusan csökken a közismereti órák száma.

TK
2012. 02. 21. 16:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parlament oktatási bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke kedden Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Pedagógiai Konferencián a NAT-ról szólva a kérdések között említette, hogy az állami iskolafenntartás több pénzzel jár-e, vagy csak az eddigi pénz mozog az önkormányzatok és az állam között.

A politikus a rendezvény elején hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél év vitáit nem szeretné folytatni.

Az új alaptanterv egyik komoly problémájának nevezte a szakképzést, mivel az eddig négyéves szakmunkásképzést hároméves váltja fel jövő szeptembertől. Mint mondta, azt támogatja, hogy a tanműhelyből minél gyorsabban kerüljenek a gyerekek a ténylegesen működő cégekhez gyakorlatra, de aggályosnak tartja a képzés lerövidülését és azt, hogy azon belül is radiálisan csökken a közismereti órák száma. Számításai szerint ezekből legfeljebb heti négy-öt lesz, beleértve a testnevelést is.

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: tart tőle, hogy nagyon szűk, betanítás jellegű lesz így a szakképzés, egy adott munkahelyre tanítják be a gyerekeket, akik más állás vállalására nem is lesznek képesek. Kitért rá, igaz, hogy Németországban is hároméves a szakmunkásképzés, de – tette hozzá – ott kilencéves az általános iskola, és egy évben nem 611 közismereti óra van, hanem 900.

Kiemelten szólt a bizottság elnöke az állami kézbe kerülő iskolafenntartásról is. Elmondta, hogy szerinte a döntés „túlzó”, de mellette szóló érvként ismertette, hogy nemzetközi mérések szerint a magyar oktatási rendszer nem képes ellensúlyozni a gyerekek otthoni szociális, kulturális hátrányait. Ennek egyik oka szerinte a fenntartásban kereshető, Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: „van olyan méret, ami alatt” egy önkormányzat nem tudja kezelni a felmerülő problémákat, mert pénze, szakértelme, mozgástere sincs.

Az állam 2013 januárjáig veszi át az önkormányzati általános és középiskolákat – mondta az elnök, közölve: az állami normatív támogatás összege most 440 milliárd forint, az önkormányzatok ehhez 500 milliárdot tesznek hozzá. Ha az állam magához húzta a feladatokat, magához fogja húzni a forrásokat is – mondta Pokorni Zoltán. Vagyis, mint kifejtette, az önkormányzati adók (gépjárműadó, iparűzési adó) egy része az államhoz kerül.

Szerinte „messziről nézve ez méltányos dolog”, mert az állam a nagyoktól elveszi és a kicsiknek adja, „a baj csak az, hogy ahonnan kihúzza ezt a pénzt, ott aránylag gyorsan megjelenik a minőségromlás (…), ahova pedig odateszi, ott lassan épül fel a minőség, évek alatt”. A politikus hangsúlyozta: ezért az a cél, az a feladat, hogy ne egyszerűen a meglevő pénzt osszák újra, hanem több pénz kerüljön a rendszerbe.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.