Átment a Balsai-jelentés, ketyeg az óra

Elfogadta a parlament a 2006. őszi rendőri erőszakot vizsgáló Balsai-jelentést, valamint határozatban mondta ki a Mal Zrt. felelősségét a 2010-ben történt vörösiszap-katasztrófa ügyében.

A rendőrök azonosíthatatlanságával kapcsolatban Balsai István hangsúlyozta, hogy mivel az azonosítók hiánya nem rövid időtartamú, egyedi, hanem az egész állományra vonatkozó, tartósan jogellenes állapot volt, az elöljárói felelősség mindenképpen felvethető, ahogy a viperahasználat miatt is, és ezzel kapcsolatban – miután rendőrök szakszerűtlenül, indokolatlanul fájdalmat okozva, tiltott eszközzel végrehajtott bilincselésekkel tömegesen szegték meg a szolgálati szabályzatot – a jelentési kötelezettség megszegése bűntettének gyanúja is felvetődik.

Mindezek alapján a jelentésben ismertetett bűncselekmények miatt Balsai István büntetőfeljelentés benyújtását tartotta indokoltnak. Jelentését Lukács Tamás, az emberi jogi bizottság KDNP-s és Kocsis Máté, a rendészeti bizottság fideszes elnöke átadta a Legfőbb Ügyészségnek.

A miniszterelnöki megbízott jelentésében arra is kitért, hogy az eljárások alakulásának függvényében szerinte meg kell fontolni az érintett rendőrök fegyelmi felelősségre vonását, szolgálati viszonyuk megszüntetését vagy lefokozásukat.

Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, aki közreműködött a Balsai-jelentés elkészítésében, tavaly terrorcselekmény gyanújával büntetőfeljelentést tett a 2006. őszi rendőri erőszak miatt.
A 2006. őszi rendőri fellépés miatt a Debreceni Katonai Ügyészség korábban már meggyanúsította Bene Lászlót és Gergényi Pétert. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese októberben egy parlamenti kérdésre adott válaszában tudatta, hogy az ügyészségen három szálon folyik a nyomozás, ezekben a többi között elöljárói intézkedés elmulasztása bűntette miatt meggyanúsították az akkori országos és a budapesti rendőrfőkapitányt is.

A kommunizmusban kitelepítettekre emlékezik határozatban a Ház

A kommunista diktatúra által elkövetett tömeges kitelepítések 60. évfordulója alkalmából határozatot fogadott el az Országgyűlés hétfőn. A dokumentum leszögezi: szükséges méltóképpen megemlékezni az önkény áldozatairól.

A határozat szerint – amelyet 323 támogató szavazattal, két nem ellenében és egy tartózkodással fogadott el a parlament – fel kell hívni a figyelmet a totális diktatúra, valamint a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítés embertelenségére.

Az Országgyűlés a dokumentumban megemlékezik az 1944 ősze és 1990. május 2. közötti időszak kivégzettjeiről, politikai elítéltjeiről, internáltjairól, kitelepítettjeiről és mindazokról, akiket ezen időszak alatt törvénytelenül meghurcoltak, egyben adózik a kitelepítetteket befogadó vidéki lakosság előtt. „Az ő példájuk igazolja, hogy a zsarnoki rendszer kegyetlensége jóindulatot szült a magyar emberekben, akik az elnyomás közepette is képesek voltak segíteni egymáson” – olvasható a kormány előterjesztésében.

A Ház a határozatban emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését is szorgalmazza.

A húszmillió forint alatti kölcsönöknél lehet igényelni az árfolyamgátat

A parlament a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött így, aki egy másik módosító indítványában 15 millió forintra csökkentette volna ezt az értékhatárt. A kormánypárti politikus indoklásában azt közölte, az országgyűlési képviselők így három alternatíva közül választhatnak: a minimum tizenötmilliós korlát a hitelfelvevők mintegy 85 százaléka, a húszmilliós körülbelül az érintettek 95 százaléka, míg az eredetileg benyújtott harmincmilliós értékhatár a hitelfelvevők 99 százaléka előtt nyitná meg az árfolyamrögzítést.

Rogán Antal érvelésében arra is kitért, hogy az árfolyamgát kritériumaként eredetileg meghatározott lakásérték azért nem jó feltétel, mert az egyoldalú előnyhöz juttatja a bankokat, visszaélésre, vagy vitás helyzetekre vezethet.
Az Országgyűlés további, ugyancsak Rogán Antal által kezdeményezett módosításokat is végrehajtott az eredeti törvényjavaslaton. Ezek alapján a közszférában dolgozók egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását a devizakölcsön-tartozás előtörlesztéseként kell elszámolni, amire a pénzintézetek nem számíthatnak fel előtörlesztési díjat. A parlament lehetővé tette továbbá, hogy a lakáscélú devizahitelek kedvezményes végtörlesztése céljából felvett forinthitelek kiváltására is felhasználható legyen a lakás-előtakarékossági szerződés. Rogán Antal ennek szükségességét azzal magyarázta, hogy a végtörlesztést igénybevevők ne veszítsenek el olyan jogosultságot, amelyek egyébként megilletnék őket a lakás-előtakarékossági szerződésük alapján. Matolcsy György eredeti javaslatában arra emlékeztet, hogy a kormány a Magyar Bankszövetséggel 2011. december 15-én kötött megállapodásnak megfelelően módosítja az árfolyamgátra vonatkozó szabályokat.

Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség.

A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában.
A törvénymódosítás végszavazásra várhatóan jövő hétfőn lesz.