A kommunizmusban kitelepítettekre emlékezik határozatban a Ház
A kommunista diktatúra által elkövetett tömeges kitelepítések 60. évfordulója alkalmából határozatot fogadott el az Országgyűlés hétfőn. A dokumentum leszögezi: szükséges méltóképpen megemlékezni az önkény áldozatairól.
A határozat szerint – amelyet 323 támogató szavazattal, két nem ellenében és egy tartózkodással fogadott el a parlament – fel kell hívni a figyelmet a totális diktatúra, valamint a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítés embertelenségére.
Az Országgyűlés a dokumentumban megemlékezik az 1944 ősze és 1990. május 2. közötti időszak kivégzettjeiről, politikai elítéltjeiről, internáltjairól, kitelepítettjeiről és mindazokról, akiket ezen időszak alatt törvénytelenül meghurcoltak, egyben adózik a kitelepítetteket befogadó vidéki lakosság előtt. „Az ő példájuk igazolja, hogy a zsarnoki rendszer kegyetlensége jóindulatot szült a magyar emberekben, akik az elnyomás közepette is képesek voltak segíteni egymáson” – olvasható a kormány előterjesztésében.
A Ház a határozatban emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését is szorgalmazza.
A húszmillió forint alatti kölcsönöknél lehet igényelni az árfolyamgátat
A parlament a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött így, aki egy másik módosító indítványában 15 millió forintra csökkentette volna ezt az értékhatárt. A kormánypárti politikus indoklásában azt közölte, az országgyűlési képviselők így három alternatíva közül választhatnak: a minimum tizenötmilliós korlát a hitelfelvevők mintegy 85 százaléka, a húszmilliós körülbelül az érintettek 95 százaléka, míg az eredetileg benyújtott harmincmilliós értékhatár a hitelfelvevők 99 százaléka előtt nyitná meg az árfolyamrögzítést.
Rogán Antal érvelésében arra is kitért, hogy az árfolyamgát kritériumaként eredetileg meghatározott lakásérték azért nem jó feltétel, mert az egyoldalú előnyhöz juttatja a bankokat, visszaélésre, vagy vitás helyzetekre vezethet.
Az Országgyűlés további, ugyancsak Rogán Antal által kezdeményezett módosításokat is végrehajtott az eredeti törvényjavaslaton. Ezek alapján a közszférában dolgozók egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását a devizakölcsön-tartozás előtörlesztéseként kell elszámolni, amire a pénzintézetek nem számíthatnak fel előtörlesztési díjat. A parlament lehetővé tette továbbá, hogy a lakáscélú devizahitelek kedvezményes végtörlesztése céljából felvett forinthitelek kiváltására is felhasználható legyen a lakás-előtakarékossági szerződés. Rogán Antal ennek szükségességét azzal magyarázta, hogy a végtörlesztést igénybevevők ne veszítsenek el olyan jogosultságot, amelyek egyébként megilletnék őket a lakás-előtakarékossági szerződésük alapján. Matolcsy György eredeti javaslatában arra emlékeztet, hogy a kormány a Magyar Bankszövetséggel 2011. december 15-én kötött megállapodásnak megfelelően módosítja az árfolyamgátra vonatkozó szabályokat.
Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség.
A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában.
A törvénymódosítás végszavazásra várhatóan jövő hétfőn lesz.
