Az egyházügyi törvény sorsát botránynak nevezte, mivel nincsen átláthatóság és kontroll abban, hogy ki lehet egyház. Az országgyűlési képviselő szerint a cigányügyben nem történik semmi, továbbra is folyik az etnobiznisz, és semmilyen szemléletformálás nem történik. – Reméljük, hogy a konszolidáció során a nemzeti együttműködés valóban az lesz, aminek nevezik – tette hozzá.
Gaudi királyságot szeretne
Gaudi-Nagy szimpatikus lépésnek tartja, hogy a köztársaság szó kikerült az ország elnevezéséből, de nemtetszését fejezte ki annak kapcsán, hogy elmaradt a kétkamarás parlament létrehozása. Az egész alkotmányozás formálissá vált, és „előjött a fiókból egy másik változat”, amelynek ismét le kellett folytatni a vitáját – tette hozzá. – Az alaptörvény megpróbált kompromisszumot kötni a régi hagyományok és a modern kor vívmányaival között, de sok a hiányérzetem – vélekedett a politikus.
Úgy látja, egy nemzetgyűlésnek kellett volna alkotmányoznia, de sajnos ez a követelmény nem teljesült, az alaptörvény legalitása formálisan megvan, de a legitimitása nincsen, ami egy történelmi hiba volt. Élesen bírálta az Alkotmánybíróság zárójelbe helyezését, valamint hozzátette, hogy sokkal jobb lenne, ha királyság lenne országunk államformája.
---- Visszajött a régi szabályozás ----
„Úgy számoltam, nem lesz kétharmad”
Az ördög a részletekben rejlik, kérdés, melyik dinasztia – reagált minderre Navracsics. A miniszter szerint 2010 tavaszán sokak szerint meglepő választási eredmény született, magam is úgy számoltam, hogy nem lesz kétharmad. Úgy gondoltuk, hogy a választók lehetővé tették, hogy megszülessen egy új alkotmány. „Szabad, tisztességes választásokon döntöttek így.”
Navracsics rámutatott arra, hogy lényegében nem fosztották meg az ellenzéket az Alkotmánybírósághoz való fordulástól, mivel a képviselők 25 százaléka szükséges ehhez. Gaudi erre azt kérdezte, miért kellett elvenni ezt a jogot az emberektől. A miniszter szerint a korábbi rendszer jelentős ügyhátralékot okozott az Alkotmánybíróságon. Gaudi-Nagy szintén élesen kritizálta a népszavazási törvény megváltoztatását. A közigazgatási miniszter szerint csak visszaállították az 1997 előtti szabályozást.
Baka pozíciója kettévált
Navracsics az intézményi változásokról úgy nyilatkozott, hogy a jelentős számú ügyhátralék miatt volt szükség ezekre. Az ügyhátralék különösen jellemző a közép-magyarországi régióra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács képtelen volt a hatékony működésre a túl sok hatáskör miatt – tette hozzá. Az igazságszolgáltatási reform ezen helyzetek megváltoztatását szeretné elérni, ráadásul 10-15 éve ezen a területen nem történt semmi – vélekedett a KIM vezetője.
Az új Btk. kapcsán elmondta, hogy szigorúbb büntetőpolitikára van szükség, az állampolgárok azt érezték 2010-ben, hogy megrendült a közbiztonság. A Baka András volt főbírót érintő kérdésre úgy felelt, hogy funkciója kettévált, ezért volt szükség a változtatásokra. „Handó Tündét kiváló szakembernek tartom, évtizedekig úgy vezette a bíróságot, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy egy fideszes politikus felesége.” Gaudi-Nagy szerint is a munkájuk alapján kell megítélni a személyeket, míg Baka kapcsán úgy fogalmazott, a Jobbikot támadó volt kijelentései miatt szerencsés, hogy nincsen pozícióban.
---- Ha ragaszkodnak... ----
Vitákkal terhes a szétválasztás
A jobbikos képviselő azt a kérdést tette fel a KIM vezetőjének, hogy egyetért-e azzal a törvénnyel, amely szigorúan bünteti az arceltakarást. A rendőr adott esetben felszólítja a tüntetésen részt vevőket, hogy szüntessék meg ezt a cselekményt, és csak akkor büntetnek, ha nem engedelmeskednek a felszólításnak – reagált a miniszter. Gaudi-Nagy bejelentette, hogy a Jobbik támogatni fogja az új Btk.-t, de hiányolta a politikusbűnözés szigorúbb megítélését.
