2006-tól kezdve konszenzus volt a politikai erők között abban, hogy az ezredforduló utáni években a közigazgatás és az igazságszolgáltatás, az állam ügyei rosszul mennek – mondta el Navracsics. 2010-et követően úgy gondoltuk, hogy az állam is egy olyan pont, amelynek a versenyképességre is hatása van, ha az előbbi rosszul működik, az az utóbbira is negatív hatást fejt ki – tette hozzá. Szerinte a polgár és az állam viszonyrendszerében is hátrányt jelent, ha az előbbi képtelen a hatékony működésre, és annak az egész demokrácia látja a kárát.
Az este folyamán háromszor zavarták meg a rendezvényt a közönség soraiban ülő fiatalok, akik élesen bírálták Gaudit és a távozását követelték. A jobbikos képviselő többször vitába keveredett velük. A rendzavarókat kivezették a teremből.
A minisztérium elsődleges feladata a magyar állam újraalakítása, amely semmiképpen nem tekinthető rövid távú feladatnak, de célunk, hogy középtávon olyan állam jöjjön létre, amelyben bízhatnak a polgárok – összegezte a tárca feladatát Navracsics. Az elmúlt szűk két év rendkívül erőltetett ütemű jogszabályalkotással telt, ezért előfordultak hibák, de azokat megpróbáltuk korrigálni.
Akár 180 járás is lehet
Az igazságszolgáltatás és közigazgatás területén több minden történt az elmúlt időszakban, mint az azt megelőző húszban – vélekedett Navracsics. Kiemelte a megyei kormányhivatalok, a kormányablakok létrehozását. A járások kapcsán úgy fogalmazott, hogy 170-178 ilyen egység jöhet létre a jövőben, valamint beszámolt arról is, hogy az elkövetkező időszakban megnézik a felállított rendszerek hibáit, és korrigálni fogják azokat.
Gaudi-Nagy szerint nagy lehetőséget kapott a kabinet a kétharmados felhatalmazással, de nem történt meg a gyökeres rendszerváltozás. Úgy látja, a Jobbik képes a nemzeti érdek alapú kritikára. „Az igazságügy legfőképpen a végeken van nagyon nehéz helyzetben, de egyelőre sokan nem tudják megvalósítani az álmaikat.” A Jobbik politikusa úgy látja, nem születtek meg azok az intézkedések az igazságszolgáltatásban, amelyek a méltó körülményeket biztosítanák.
Az egyházügyi törvény sorsát botránynak nevezte, mivel nincsen átláthatóság és kontroll abban, hogy ki lehet egyház. Az országgyűlési képviselő szerint a cigányügyben nem történik semmi, továbbra is folyik az etnobiznisz, és semmilyen szemléletformálás nem történik. – Reméljük, hogy a konszolidáció során a nemzeti együttműködés valóban az lesz, aminek nevezik – tette hozzá.
Gaudi királyságot szeretne
Gaudi-Nagy szimpatikus lépésnek tartja, hogy a köztársaság szó kikerült az ország elnevezéséből, de nemtetszését fejezte ki annak kapcsán, hogy elmaradt a kétkamarás parlament létrehozása. Az egész alkotmányozás formálissá vált, és „előjött a fiókból egy másik változat”, amelynek ismét le kellett folytatni a vitáját – tette hozzá. – Az alaptörvény megpróbált kompromisszumot kötni a régi hagyományok és a modern kor vívmányaival között, de sok a hiányérzetem – vélekedett a politikus.
Úgy látja, egy nemzetgyűlésnek kellett volna alkotmányoznia, de sajnos ez a követelmény nem teljesült, az alaptörvény legalitása formálisan megvan, de a legitimitása nincsen, ami egy történelmi hiba volt. Élesen bírálta az Alkotmánybíróság zárójelbe helyezését, valamint hozzátette, hogy sokkal jobb lenne, ha királyság lenne országunk államformája.
---- Visszajött a régi szabályozás ----
„Úgy számoltam, nem lesz kétharmad”
Az ördög a részletekben rejlik, kérdés, melyik dinasztia – reagált minderre Navracsics. A miniszter szerint 2010 tavaszán sokak szerint meglepő választási eredmény született, magam is úgy számoltam, hogy nem lesz kétharmad. Úgy gondoltuk, hogy a választók lehetővé tették, hogy megszülessen egy új alkotmány. „Szabad, tisztességes választásokon döntöttek így.”
Navracsics rámutatott arra, hogy lényegében nem fosztották meg az ellenzéket az Alkotmánybírósághoz való fordulástól, mivel a képviselők 25 százaléka szükséges ehhez. Gaudi erre azt kérdezte, miért kellett elvenni ezt a jogot az emberektől. A miniszter szerint a korábbi rendszer jelentős ügyhátralékot okozott az Alkotmánybíróságon. Gaudi-Nagy szintén élesen kritizálta a népszavazási törvény megváltoztatását. A közigazgatási miniszter szerint csak visszaállították az 1997 előtti szabályozást.
Baka pozíciója kettévált
Navracsics az intézményi változásokról úgy nyilatkozott, hogy a jelentős számú ügyhátralék miatt volt szükség ezekre. Az ügyhátralék különösen jellemző a közép-magyarországi régióra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács képtelen volt a hatékony működésre a túl sok hatáskör miatt – tette hozzá. Az igazságszolgáltatási reform ezen helyzetek megváltoztatását szeretné elérni, ráadásul 10-15 éve ezen a területen nem történt semmi – vélekedett a KIM vezetője.
Az új Btk. kapcsán elmondta, hogy szigorúbb büntetőpolitikára van szükség, az állampolgárok azt érezték 2010-ben, hogy megrendült a közbiztonság. A Baka András volt főbírót érintő kérdésre úgy felelt, hogy funkciója kettévált, ezért volt szükség a változtatásokra. „Handó Tündét kiváló szakembernek tartom, évtizedekig úgy vezette a bíróságot, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy egy fideszes politikus felesége.” Gaudi-Nagy szerint is a munkájuk alapján kell megítélni a személyeket, míg Baka kapcsán úgy fogalmazott, a Jobbikot támadó volt kijelentései miatt szerencsés, hogy nincsen pozícióban.
---- Ha ragaszkodnak... ----
Vitákkal terhes a szétválasztás
A jobbikos képviselő azt a kérdést tette fel a KIM vezetőjének, hogy egyetért-e azzal a törvénnyel, amely szigorúan bünteti az arceltakarást. A rendőr adott esetben felszólítja a tüntetésen részt vevőket, hogy szüntessék meg ezt a cselekményt, és csak akkor büntetnek, ha nem engedelmeskednek a felszólításnak – reagált a miniszter. Gaudi-Nagy bejelentette, hogy a Jobbik támogatni fogja az új Btk.-t, de hiányolta a politikusbűnözés szigorúbb megítélését.
Navracsics elmondta, hogy a polgári törvénykönyv kapcsán nem a kormány javaslata kerül a parlament elé, de az ötpárti egyeztetéssel kapcsolatban nincsenek illúziói. A járásokról a KIM első embere elmondta, a kialakítás során a fő cél az volt, hogy a járásközponttól ne legyen 30 kilométernél nagyobb távolság. – Az államigazgatási feladatok ellátását kistérségi szintre hozzuk, amit most végzünk, az ügyek elválasztása az önkormányzati és az állami szint között, ezzel kapcsolatban természetesen vannak viták – tette hozzá.
Lehetne ésszerűsíteni
A budapesti járási viták kapcsán úgy fogalmazott, hogy a belvárosi kerületek esetében lehetne ésszerűsíteni a struktúrát, de ha a kerületi polgármesterek ragaszkodnak a 23 körzethez, akkor nem áll ezzel szemben. Aktív országgyűlési képviselő ne lehessen járási vezető – jelentette ki Navracsics. Gaudi-Nagy szerint nagyon nehéz helyzetben van Navracsics, mivel eddig sem tudta a szakmaiságot érvényesíteni. A miniszter rámutatott arra, hogy a megyei kormányhivatalnál van szakmai és politikai vezető.
Kiváló teljesítményt nyújtottak a közigazgatási minisztérium munkatársai az elmúlt időszakban, és heroikus küzdelmet folytattak – vélekedett Navracsics. Az ügynöktörvény kapcsán elmondta, hogy ő maga nem szavazott, mert így tudta összeegyeztetni a frakciófegyelmet a lelkiismeretével. Gaudi-Nagy nem érti, miért nem sikerült áttörést elérni ezen a területen.
