„Az ördög a részletekben rejlik, kérdés, melyik dinasztia” + Videók + Képek

Középtávon olyan államot szeretnénk létrehozni, amelyben a polgárok megbízhatnak – hangsúlyozta Navracsics Tibor a Közgázon rendezett Tárcatükrön.

Az egyházügyi törvény sorsát botránynak nevezte, mivel nincsen átláthatóság és kontroll abban, hogy ki lehet egyház. Az országgyűlési képviselő szerint a cigányügyben nem történik semmi, továbbra is folyik az etnobiznisz, és semmilyen szemléletformálás nem történik. – Reméljük, hogy a konszolidáció során a nemzeti együttműködés valóban az lesz, aminek nevezik – tette hozzá.

Gaudi királyságot szeretne

Gaudi-Nagy szimpatikus lépésnek tartja, hogy a köztársaság szó kikerült az ország elnevezéséből, de nemtetszését fejezte ki annak kapcsán, hogy elmaradt a kétkamarás parlament létrehozása. Az egész alkotmányozás formálissá vált, és „előjött a fiókból egy másik változat”, amelynek ismét le kellett folytatni a vitáját – tette hozzá. – Az alaptörvény megpróbált kompromisszumot kötni a régi hagyományok és a modern kor vívmányaival között, de sok a hiányérzetem – vélekedett a politikus.

Úgy látja, egy nemzetgyűlésnek kellett volna alkotmányoznia, de sajnos ez a követelmény nem teljesült, az alaptörvény legalitása formálisan megvan, de a legitimitása nincsen, ami egy történelmi hiba volt. Élesen bírálta az Alkotmánybíróság zárójelbe helyezését, valamint hozzátette, hogy sokkal jobb lenne, ha királyság lenne országunk államformája.

---- Visszajött a régi szabályozás ----

„Úgy számoltam, nem lesz kétharmad”

Az ördög a részletekben rejlik, kérdés, melyik dinasztia – reagált minderre Navracsics. A miniszter szerint 2010 tavaszán sokak szerint meglepő választási eredmény született, magam is úgy számoltam, hogy nem lesz kétharmad. Úgy gondoltuk, hogy a választók lehetővé tették, hogy megszülessen egy új alkotmány. „Szabad, tisztességes választásokon döntöttek így.”

Navracsics rámutatott arra, hogy lényegében nem fosztották meg az ellenzéket az Alkotmánybírósághoz való fordulástól, mivel a képviselők 25 százaléka szükséges ehhez. Gaudi erre azt kérdezte, miért kellett elvenni ezt a jogot az emberektől. A miniszter szerint a korábbi rendszer jelentős ügyhátralékot okozott az Alkotmánybíróságon. Gaudi-Nagy szintén élesen kritizálta a népszavazási törvény megváltoztatását. A közigazgatási miniszter szerint csak visszaállították az 1997 előtti szabályozást.

Baka pozíciója kettévált

Navracsics az intézményi változásokról úgy nyilatkozott, hogy a jelentős számú ügyhátralék miatt volt szükség ezekre. Az ügyhátralék különösen jellemző a közép-magyarországi régióra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács képtelen volt a hatékony működésre a túl sok hatáskör miatt – tette hozzá. Az igazságszolgáltatási reform ezen helyzetek megváltoztatását szeretné elérni, ráadásul 10-15 éve ezen a területen nem történt semmi – vélekedett a KIM vezetője.

Az új Btk. kapcsán elmondta, hogy szigorúbb büntetőpolitikára van szükség, az állampolgárok azt érezték 2010-ben, hogy megrendült a közbiztonság. A Baka András volt főbírót érintő kérdésre úgy felelt, hogy funkciója kettévált, ezért volt szükség a változtatásokra. „Handó Tündét kiváló szakembernek tartom, évtizedekig úgy vezette a bíróságot, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy egy fideszes politikus felesége.” Gaudi-Nagy szerint is a munkájuk alapján kell megítélni a személyeket, míg Baka kapcsán úgy fogalmazott, a Jobbikot támadó volt kijelentései miatt szerencsés, hogy nincsen pozícióban.

---- Ha ragaszkodnak... ----

Vitákkal terhes a szétválasztás

A jobbikos képviselő azt a kérdést tette fel a KIM vezetőjének, hogy egyetért-e azzal a törvénnyel, amely szigorúan bünteti az arceltakarást. A rendőr adott esetben felszólítja a tüntetésen részt vevőket, hogy szüntessék meg ezt a cselekményt, és csak akkor büntetnek, ha nem engedelmeskednek a felszólításnak – reagált a miniszter. Gaudi-Nagy bejelentette, hogy a Jobbik támogatni fogja az új Btk.-t, de hiányolta a politikusbűnözés szigorúbb megítélését.

Navracsics elmondta, hogy a polgári törvénykönyv kapcsán nem a kormány javaslata kerül a parlament elé, de az ötpárti egyeztetéssel kapcsolatban nincsenek illúziói. A járásokról a KIM első embere elmondta, a kialakítás során a fő cél az volt, hogy a járásközponttól ne legyen 30 kilométernél nagyobb távolság. – Az államigazgatási feladatok ellátását kistérségi szintre hozzuk, amit most végzünk, az ügyek elválasztása az önkormányzati és az állami szint között, ezzel kapcsolatban természetesen vannak viták – tette hozzá.

Lehetne ésszerűsíteni

A budapesti járási viták kapcsán úgy fogalmazott, hogy a belvárosi kerületek esetében lehetne ésszerűsíteni a struktúrát, de ha a kerületi polgármesterek ragaszkodnak a 23 körzethez, akkor nem áll ezzel szemben. Aktív országgyűlési képviselő ne lehessen járási vezető – jelentette ki Navracsics. Gaudi-Nagy szerint nagyon nehéz helyzetben van Navracsics, mivel eddig sem tudta a szakmaiságot érvényesíteni. A miniszter rámutatott arra, hogy a megyei kormányhivatalnál van szakmai és politikai vezető.

Kiváló teljesítményt nyújtottak a közigazgatási minisztérium munkatársai az elmúlt időszakban, és heroikus küzdelmet folytattak – vélekedett Navracsics. Az ügynöktörvény kapcsán elmondta, hogy ő maga nem szavazott, mert így tudta összeegyeztetni a frakciófegyelmet a lelkiismeretével. Gaudi-Nagy nem érti, miért nem sikerült áttörést elérni ezen a területen.