Ennyire félelmetes lenne az atomenergia?

A nukleáris energiatermelés objektív kockázata nem indokolja azt a félelmet, amely a technológiát övezi.

Aszódi Attila egyetemi tanár és Boros Ildikó tanársegéd aláhúzta, hogy a fukusimai nukleáris baleset hatása messze elmarad a csernobili reaktor 1986-os katasztrófájáétól. Megállapításuk szerint annak ellenére, hogy mind a fukusimai, mind a csernobili tragédia ugyanolyan, hetes – azaz legmagasabb – besorolást kapott a nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES), sok eltérés van a két katasztrófa között. A csernobili baleset közvetlen oka a rossz reaktorfizikai tervezés volt, amelyet rontottak az erőmű bizonyos műszaki megoldásai is. Fukusimában rendkívüli méretű külső természeti esemény okozta a tragédiát, amelynek lezajlását nem megfelelő tervezésű műszaki eszközök súlyosbították. Az ukrajnai katasztrófában az elhárítás során elszenvedett roppant magas többletdózis mintegy 50 haláleset okozott, és – statisztikai alapon becsülve – a lakosság körében hat-nyolcezer, a balesethez köthető rákos megbetegedés várható.

Fukusimában, ahol – alapvetően a szigetelő- és védőburkolatoknak, a konténmenteknek köszönhetően – a csernobili kibocsátás tizede-ötöde kerülhetett a környezetbe, korlátozottabb egészségügyi hatásokra számítanak, és a jelen ismeretek alapján a lakosság egészségügyi károsodása nem várható. Ennek magyarázata a japán hatóságok gyors döntése a kitelepítésről, annak hatékony végrehajtása, az élelmiszerek és a csapvíz fogyasztásának korlátozása, illetve az a tény, hogy a hatóságok baleset-elhárítási terv alapján dolgozhattak. A szigetországban nem került ki a környezetbe számottevő mennyiségű üzemanyag-fragmentum, míg Csernobilban a besugárzott üzemanyag mintegy 3,5 százaléka jutott a környezetbe.

Kockázat és félelemérzet

Aszódi Attila és Boros Ildikó kitért arra, hogy az adott technológia teljes folyamatát – a bányászattól a hulladékkezelésig – figyelembe véve az olaj- és a szénfelhasználás okozza messze a legtöbb halálesetet. Egymilliárd kilowattórára 35, illetve 25 haláleset jut, míg a nukleáris energiatermelés esetén egy: tehát a nukleáris energia kockázata elmarad a többi energiahordozóétól, mégis félelem övezi. „Ugyanilyen furcsa, hogy míg a fukusimai balesetet előidéző cunami húszezer áldozata fölött néhány nap alatt átsiklott a világsajtó, a Fukusimában történtek hónapokon át uralták a médiát. Az objektív kockázat teljesen szétválik a társadalom, valamint az egyének szubjektív félelemérzetétől” – érveltek a szakemberek.

Arra a kérdésre, hogy mindennek tükrében van-e jövője az atomenergetikának, azt válaszolták, hogy jelen pillanatban ez nehezen megbecsülhető. Utaltak arra, hogy Németország vezető politikusai a baleset után szinte azonnal jelezték: 2022-ig végleg feladják a nukleáris erőművek alkalmazását, és nemrégiben hasonlóan döntött a svájci parlament is: ott 2034-ig tervezik az ország öt nukleáris termelőegységének bezárását, amelyek jelenleg a villamos energia 40 százalékát adják. Japánban egy újonnan felállított parlamenti bizottság vizsgálja az atomerőművek feladásának lehetőségét. Számos más ország – köztük Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, az Egyesült Államok, Csehország, Finnország – azonban kiállt a nukleáris erőművek további alkalmazása mellett, azzal érvelve, hogy az általuk okozott többletkockázat még mindig kisebb, mint az a kár, amelyet az atomenergia elhagyása előidézhet.

Valamit valamiért

A magyar szakemberek szerint reálisan tekintve jelenleg nem elképzelhető az atomerőművek kiváltása pusztán megújuló energiaforrásokkal, ezért az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis felhasználást, ezzel pedig növekvő szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátást vállalnak. „Miután belátható időn belül nem lehetséges az atomenergia kizárása a villamosenergia-termelésből, egy feladatunk lehet: még tovább növeljük az atomerőművek biztonságát, tanulva a fukusimai tapasztalatokból” – magyarázták, hozzáfűzve: a tanulságok pontos levonása és hasznosítása évekig is eltarthat, de az első lépéseket már megtették. Az Európai Unió elrendelte valamennyi nukleáris blokk célzott biztonsági felülvizsgálatát, és más országok is hasonló – legfeljebb kevésbé központosított – felülvizsgálatot hajtanak végre. Az erőművek biztonságának értékelése mellett a nukleáris biztonságot felügyelő hatóságok és a törvények, szabályzatok felülvizsgálata is várható.

Aszódi Attila és Boros Ildikó a fukusimai baleset közvetlen tanulságának nevezte, hogy a kis valószínűségű események előfordulását egyszerre több blokkon is feltételezni kell, és a szükséges baleset-kezelési eljárásokat erre a forgatókönyvre kell méretezni. Mint leszögezték, a biztonsági felülvizsgálatok egy sor intézkedést és műszaki beavatkozást generálnak, amelyek eredménye – hasonlóan az 1979-es amerikai Three Mile Island-i és az 1986-os csernobili balesetek utóéletéhez – várhatóan a nukleáris biztonság további fokozása és a még biztonságosabb reaktortípusok elterjedése lesz.