Ennyire félelmetes lenne az atomenergia?

A nukleáris energiatermelés objektív kockázata nem indokolja azt a félelmet, amely a technológiát övezi.

Arra a kérdésre, hogy mindennek tükrében van-e jövője az atomenergetikának, azt válaszolták, hogy jelen pillanatban ez nehezen megbecsülhető. Utaltak arra, hogy Németország vezető politikusai a baleset után szinte azonnal jelezték: 2022-ig végleg feladják a nukleáris erőművek alkalmazását, és nemrégiben hasonlóan döntött a svájci parlament is: ott 2034-ig tervezik az ország öt nukleáris termelőegységének bezárását, amelyek jelenleg a villamos energia 40 százalékát adják. Japánban egy újonnan felállított parlamenti bizottság vizsgálja az atomerőművek feladásának lehetőségét. Számos más ország – köztük Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, az Egyesült Államok, Csehország, Finnország – azonban kiállt a nukleáris erőművek további alkalmazása mellett, azzal érvelve, hogy az általuk okozott többletkockázat még mindig kisebb, mint az a kár, amelyet az atomenergia elhagyása előidézhet.

Valamit valamiért

A magyar szakemberek szerint reálisan tekintve jelenleg nem elképzelhető az atomerőművek kiváltása pusztán megújuló energiaforrásokkal, ezért az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis felhasználást, ezzel pedig növekvő szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátást vállalnak. „Miután belátható időn belül nem lehetséges az atomenergia kizárása a villamosenergia-termelésből, egy feladatunk lehet: még tovább növeljük az atomerőművek biztonságát, tanulva a fukusimai tapasztalatokból” – magyarázták, hozzáfűzve: a tanulságok pontos levonása és hasznosítása évekig is eltarthat, de az első lépéseket már megtették. Az Európai Unió elrendelte valamennyi nukleáris blokk célzott biztonsági felülvizsgálatát, és más országok is hasonló – legfeljebb kevésbé központosított – felülvizsgálatot hajtanak végre. Az erőművek biztonságának értékelése mellett a nukleáris biztonságot felügyelő hatóságok és a törvények, szabályzatok felülvizsgálata is várható.

Aszódi Attila és Boros Ildikó a fukusimai baleset közvetlen tanulságának nevezte, hogy a kis valószínűségű események előfordulását egyszerre több blokkon is feltételezni kell, és a szükséges baleset-kezelési eljárásokat erre a forgatókönyvre kell méretezni. Mint leszögezték, a biztonsági felülvizsgálatok egy sor intézkedést és műszaki beavatkozást generálnak, amelyek eredménye – hasonlóan az 1979-es amerikai Three Mile Island-i és az 1986-os csernobili balesetek utóéletéhez – várhatóan a nukleáris biztonság további fokozása és a még biztonságosabb reaktortípusok elterjedése lesz.