A felvi.hu oldalon közzétett összegzés szerint míg 2011-ben a KSH adatai alapján az átlagjövedelem havi nettó 140 ezer forint volt, addig a vizsgálat során megkérdezett diplomások átlagban havi 148 710 forintos nettó bérért dolgoznak.
A diplomás pályakövetési rendszer keretében készült felmérésben a 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vettek részt. Közülük magasabb fizetésről a 2008-ban végzettek számoltak be, ők átlagban 20 ezer forinttal keresnek többet 2010-ben végzett társaiknál. Ennek egyik valószínű oka, hogy a felméréskor az említett csoport már 2 évvel többet töltött el a munkaerőpiacon, mint azok, akik 2010-ben léptek ki a felsőoktatási intézmény keretei közül.
Az összegzés szerint a fizetések mértéke képzésterületenként eltérő: átlag feletti bérek a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és jogi pályák esetében voltak, míg a többi képzési területen az átlagosnál alacsonyabb fizetésért dolgoznak a végzettek. Az informatikai területen mintegy nettó 219 ezer, a műszaki területen mintegy 200 ezer forintos nettó fizetésről számoltak be.
Több mint 5600 hallgatónak és oktatónak adott lehetőséget külföldi tanulmányokra és gyakorlatra az Erasmus-program az előző tanévben; a hallgatók mintegy ötöde a szakmai gyakorlat lehetőségével élt – közölte a legnagyobb felsőoktatási mobilitási programot koordináló Tempus Közalapítvány az MTI-vel.
A szervezet tájékoztatása szerint a 3-12 hónapos külföldi tartózkodásra a legtöbben Németországba, Spanyolországba és Franciaországba indultak, de Olaszország, Hollandia és Ausztria is népszerű célországnak bizonyult. A tanulmányi áthallgatással megcélzott szakterületek között jellemzőek az agrár-, a mérnöki, a társadalomtudományi, az üzleti és a jogi szakok.
Évről évre egyre népszerűbb a szakmai gyakorlat, amelynek során európai vállalatoknál szerezhetnek szakmai tapasztalatot a fiatalok, akár 1 éven át. Az elmúlt évben több mint 800 magyar egyetemista élt a lehetőséggel; közülük a legtöbben a turisztika, az oktatás és az egészségügy területén szereztek külföldi munkatapasztalatot. Oktatói és személyzeti mobilitással minden eddiginél többen utaztak; csaknem 1500 egyetemi dolgozó indult el Európába az Erasmus-program keretében vendégoktatásra és/vagy képzésre egyetlen tanév alatt Magyarországról.
A közlemény szerint az Európai Unió egyik legsikeresebb programjának tartják az Erasmust, és Magyarországon is annak segítségével valósul meg a legnagyobb mértékű nemzetközi mobilitás. 1997 óta a tanulmányi áthallgatások, szakmai gyakorlatok és nyelvkurzusok révén több mint 35 ezer magyar fiatalt segítettek, a 2010/11-es tanévben összesen 4164 hallgató fejlesztette tudását és szerzett tapasztalatokat külföldön az Erasmus-program segítségével.
A legtöbbet az informatikai képzések diplomásai keresnek, a legalacsonyabb fizetést – az előbbiek béréhez képest csaknem nettó 90 ezer forinttal kevesebbet – pedig a pedagógusok kapják.
A válaszok alapján nem csupán a képzési területek között, de a nemek szerint is fizetéskülönbségeket tapasztaltak: egy férfi munkavállaló átlagosan 40 ezer forinttal keres többet, mint egy hasonló diplomával rendelkező nő. Ez a különbség változó mértékben, de minden képzésterületen tapasztalható.
A legmagasabb az eltérés a műszaki terület végzettjeinél, ahol a férfiak több mint 51 ezer forinttal keresnek többet, míg a legkisebb a társadalomtudományi területen, ahol „csupán” 23 ezer forintos a férfiak jövedelemtöbblete.
Az egyetemi diplomával rendelkezők, illetve azok, akik osztatlan és mesterképzéseken szereztek abszolutóriumot, magasabb fizetésről számoltak be. Az említett képzési formában diplomát szerző hallgatók nagyobb arányban voltak a 2008-ban végzettek közt, így ehhez a jövedelemtöbblethez a diploma fajtája mellett a munkaerőpiacon eltöltött hosszabb idő is hozzájárul. A legalacsonyabb fizetése az alapszakok végzettjeinek van, de mivel alapdiplomával rendelkezők csak a 2010-ben végzettek között lehetnek, az alacsony bért a többiekhez, például a hasonló főiskolai végzettséggel rendelkezőkhöz képest a munkaerőpiacon eltöltött rövidebb idő is eredményezheti – olvasható az összegzésben.
A felmérésben részt vevők válaszai alapján a legjobban fizető gazdasági szektorok az információ-kommunikáció, a pénzügyi-biztosítási tevékenység, valamint az energiaellátás. A legkevesebbet az egészségügyben, a művészet és az oktatás területén dolgozók keresnek.
A legjobban a magántulajdonban lévő cégeknél, ezeken belül is a teljes mértékben külföldi tulajdonossal rendelkezőeknél éri meg dolgozni, ahol is átlagosan 66 ezer forinttal magasabbak a bérek, mint a teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállatoknál, beleértve az állami és önkormányzati munkaadókat is.
