„Nincs érdekellentét a tanács és a hivatal között”

Az Országos Bírói Tanács (OBT) az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és a bírósági igazgatás többi szereplőjével együtt a hatékony igazságszolgáltatásért dolgozik.

Magyarádyné Vándor Zsuzsanna, az OBT soros elnökhelyettese – egyben a Veszprémi Törvényszék közigazgatási kollégiumvezető-helyettese – kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikusan megválasztott testület feladata az őket delegáló 2800 fős magyar bírói kar véleményének, érdekeinek közvetítése a központi igazgatáshoz.

Kifejtette, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása, a munkaterhek objektív mérése és igazságos megosztása, végeredményben pedig a gyors és szakszerű ítélkezés az Országos Bírósági Hivatal elnökével közös cél.

Hajdu István, az OBT tagja – a Pécsi Városi Bíróság elnöke – elmondta, hogy a testület másik fontos feladata a bírák érdekeinek képviselete és a bírói függetlenség biztosítása. Hiszen a tanács tagjait a bírák közvetlenül választották meg, így meg kell felelni a bizalmuknak, és méltóképpen kell a feladatokat ellátni.

Tománé Szabó Rita soros elnök szavait idézve az OBT tagja úgy érzékeltette az új testület szerepét, hogy ha egy vállalat irányításában kellene elhelyezni, akkor az a menedzsmentnek megfeleltethető OBH-hoz képest egyszerre hordozza magában mintegy üzemi tanácsként az alulról jövő vélemények, érdekek képviseletét, és felülről, mintegy felügyelőbizottságként az átláthatóság és a számonkérhetőség szempontját.

Az OBT elnökhelyettese kifejtette, hogy a testület folyamatosan monitorozza a hivatal munkáját, igyekszik felszínre hozni az alsóbb szintű bíróságoknál megoldásra váró problémákat, és bizonyos esetekben kontrollálja az OBH elnökének egyszemélyi döntéseit. Magyarádyné hangsúlyozta: nincs érdekellentét a tanács és a hivatal között.

Hajdu István elmondta: a tanács összetétele garancia arra, hogy az alsóbb szintű bíróságok érdekeit is megjeleníti: ugyanis a 15 tag között többségben vannak a helyi bírák. A négyszintű bírósági rendszer első szintjét nyolc bíró – hét helyi és egy munkaügyi –, a törvényszékeket öt tag, az ítélőtáblákat egy bíró, a Kúriát pedig a törvény erejénél fogva elnöke, Darák Péter képviseli.

Az 1997 és 2011 között létező Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal szemben megfogalmazott egyik legsúlyosabb kritika az volt, hogy ott a túlsúlyban lévő megyei elnökök a partikuláris érdekek képviseletében háttérbe szorították az egységes igazságszolgáltatás szempontjait. A jelenlegi tanácsban mindössze két törvényszéki elnök van.

Az OBT elnökhelyettese hangsúlyozta, a bírói kar összetételéhez jobban igazodik ez a tanács, amelyben megfelelő súllyal vannak jelen az alsóbb szintek képviselői, és kellően sokszínű ahhoz, hogy az egész magyar igazságszolgáltatást reprezentálja, számos különböző szempontját megjelenítse.

A testület elnöki posztját félévente más és más tag tölti majd be a szolgálati idő hosszának sorrendjében. Így a jelenlegi elnökhelyettes lesz a következő soros elnök.

Arra a felvetésre, hogy egyes ellenzéki politikusok szerint a tanács tagjainak megválasztásánál valamiféle kormányzati befolyás érvényesülhetett, leszögezte: kizárólag bírák döntöttek a tanács tagjainak személyéről, semmiféle külső befolyás nem érvényesülhetett, ezt már önmagában a választás lebonyolításának rendszere is kizárta, ugyanis minden húsz bíró befolyástól mentesen delegálhatott egy küldöttet, akiknek mintegy 140 fős testülete saját tagjai közül választotta meg az OBT 14 tagját.

Hajdu István szerint aki bármilyen külső befolyást feltételez, az nemcsak a tanács megválasztásának rendszerével, hanem a bírák lelkivilágával sincs tisztában, hiszen az ítélkező munka önmagában is teljes pártatlanságot, befolyásmentességet, integritást feltételez, a bíró a rá tartozó ügyekben zsigeri módon elutasít minden külső befolyásolási kísérletet.

A tanács tagjai tevékenységüket külön díjazás nélkül végzik, de megtérítik a tanácsban végzett munkájukkal összefüggő költségeiket, továbbá munkaidő-kedvezményt kapnak, és egy jogvégzett munkatárs segíti az OBT-vel kapcsolatos feladataik ellátását. A testület az OBH Szalay utcai épületében ülésezik majd, tagjai jogosultak betekinteni az OBH minden iratába.

Az elnökhelyettes elmondta: az első, szombati ülésen már több száz oldalnyi előterjesztést kellett megtárgyalnia a tanácsnak. Megvitatták a bíróságok költségvetési helyzetét, véleményezték az OBH elnökének utasításait, döntöttek a kitüntetések adományozásáról, aminek azért van nagy jelentősége, mert a bírói nyugdíjkorhatár változása kapcsán számos kolléga munkájának elismerésére ez az utolsó alkalom. Foglalkoztak továbbá az új bírák kinevezésével kapcsolatos eljárással, elfogadva az OBH elnökének tájékoztatását. A testület megalkotta saját szervezeti és működési szabályzatát is.

Az OBT ülései – amelyet minden hónap harmadik hétfőjén tartanak majd – minden bíró számára nyilvánosak, az előterjesztések, határozatok és a jegyzőkönyvek olvashatók lesznek a bírák számára elérhető belső elektronikus rendszeren, az összefoglalók pedig a bíróságok központi honlapján. Mindez azért lényeges, hogy az OBT közelebb kerüljön a bírói karhoz, és transzparens legyen a bírói társadalom számára.