Szanyi Tibor – aki már leadta az elnökjelöltté váláshoz szükséges háromezer támogató aláírást – kiemelte, az MSZP történetében először fordul elő, hogy a hivatalban lévő pártelnöknek kihívója lesz a kongresszuson. „Ne csak hirdessük, gyakoroljuk is a demokráciát!” – magyarázta indulását, megjegyezve: noha a pártvezetésben tartottak attól, hogy a belső kampány ártalmas, megosztja a pártot, mára látszik, hogy ez a félelem alaptalan volt.
További érvként említette, hogy Mesterházy Attila irányítása alatt a szocialisták támogatottsága megrekedt 20-25 százalék körül. „A pártelnök azt mondja, hogy jó úton vagyunk, szerintem viszont ha vele három év alatt nem tudtunk kimozdulni a holtpontról, változtatni kell” – jelentette ki.
Veszélyes önámításnak tartja, hogy a pártvezetés elégedett, amikor valamelyik közvélemény-kutató az MSZP támogatottságának csekély növekedését jelzi. Szerinte a 2014-es választáson az fog győzni, aki az egyéni körzetek többségét megnyeri, de ez nem a párt népszerűségén, hanem a helyi szavazatszerző képességen múlik. Ebben pedig rosszul áll az MSZP: pillanatnyilag az angyalföldin kívül jó, ha 2-3 választókerületben van győzelmi esélye – fűzte hozzá.
Szanyi Tibor úgy véli: miután négyszer választották egyéni képviselővé, új szemléletet, tudást hozhat a pártvezetésbe. Mint mondta, tévedés, hogy ő és Tóth József polgármester a körzet baloldali hagyományai miatt győzött 2010-ben a XIII. kerületben, ha ez lett volna a döntő, az MSZP-s jelölteknek kellett volna nyerniük Csepelen, Dunaújvárosban és Miskolcon is. Egyéni körzetben az nyer, akit ismernek, akiben megbíznak az emberek, és aki jelen van köztük; „vannak elhanyagolt és megművelt virágoskertek, a XIII. kerület az utóbbiak közé tartozik” – hangoztatta.
Véleménye szerint az MSZP-nek sokkal több „terepmunkára” lenne szüksége, mert szavazatszerző képességét, szervezettségét, választóinak eltökéltségét nézve a Jobbik is megelőzte.
Szanyi Tibor szólt arról is, hiba volt, hogy az MSZP kormányon a neoliberális gazdaságpolitikával „flörtölt”. Ez többé nem fordulhat elő – mondta. Véleménye szerint a szocialistáknak szakítaniuk kell Gyurcsány Ferenc és Hagyó Miklós örökségével is.
Elmondta: Gyurcsány – az alulról jövő döntések helyett – rendre kész helyzet elé állította párttársait, a volt főpolgármester-helyettes pedig üzleti logikával közelített a politikához. Hagyó Miklóssal kapcsolatban úgy foglalt állást: „amivel gyanúsítják, abban full ártatlan, nem látott nokiásdobozt, se kicsit, se nagyot”, de sokat ártott pártjának azzal, ahogyan az MSZP-n belüli demokratikus eljárásokat befolyásolni próbálta.
„Hagyó így gondolkodott: fölveszem a nénikédet a városszépészeti kft.-be 120 ezer forintért, cserébe te megszavazod, amit kérek. Ez a mandátumbrókerség megmérgezte a szocialista pártot” – jelentette ki.
„Meg kell szabadulni a neoliberalizmustól, és a távozásuk után is továbbélő gyurcsányizmustól, hagyóizmustól – ezzel, azt hiszem, olyat mondok, amit a versenytársam nem mond, mivel nem beszél ezekről a kérdésekről” – jelezte, hozzátéve, hogy ezek a jelenségek „lenullázták az MSZP értékeit”. „Ha az MSZP most túl tud lépni az árnyékain, azt üzeni az embereknek, hogy 2014-ben is képes nyerni” – fogalmazott.
Szanyi Tibor erősítené az MSZP közösségépítő szerepét. A pártházak üresek hétvégén, megszűntek a fiataloknak szóló rendezvények, a nyári táborok, noha sokan ezekből indulva kezdték pártkarrierjüket – folytatta. Példaként hozta, hogy a német szociáldemokrata párt ifjúsági utazási irodát működtet, amely nyaranta több százezer fiatalnak szervez csereutakat.
Véleménye szerint a szocialista pártnak karitatív programokat kell indítania: ruha-, játék- és könyvvásárokat, élelmiszerosztást, tudatosítva, hogy a rászorulók fordulhatnak az MSZP-hez.
Kitért arra, hogy a szocialistáknak a mainál sokkal több aktivistára van szükségük, ideértve a párttagokat is. „Ki kell adni a feladatot, hogy év végéig mindenki léptessen be a pártba valakit, akire felnéz” – mondta. Szerinte ugyanakkor fiatalítani is kell a vészesen öregedő MSZP-t, akár úgy is, hogy „a 92 éves nagymama meggyőzi harmincas unokáját, hogy köztünk a helye”.
Javaslatai között szerepel, hogy válasszák szét a pártelnöki és a frakcióvezetői posztot – az utóbbit 2014-ig Mesterházy Attila töltheti be –, az MSZP-lista élére pedig a párt táboránál szélesebb körnek elfogadható miniszterelnök-jelöltet állítsanak. Lehetséges jelöltet nem nevezett meg, de aláhúzta: ez bejött Medgyessy Péter esetében, és volt ilyen törekvés a 2005-ös államfőjelöléskor is, amikor Szili Katalin mellett Glatz Ferencet állították a kongresszus elé.
Arra a kérdésre, hogy a március 31-i kongresszus után kiket látna szívesen az elnökségben, úgy válaszolt, Mesterházy Attilával ellentétben nincs ilyen listája, csak azt kéri a kongresszustól, hogy nagyrészt már bizonyított politikusokat, különösen arra érdemes nőket válasszon meg. „Néhány nyeretlen kétéves is elfér a brigádban, de jobb, ha a többség azért mégiscsak valaki” – mondta.
