Vitézy Dávid a sajtóban megjelent bírálatokra reagálva az MTI-nek azt mondta: nem igaz, hogy a jogszabály akár Budapesten, akár az ország más részein a szolgáltatás romlását, színvonalának csökkenését eredményezné, ellenkezőleg, a törvény új lehetőségeket biztosít annak javítására. Mint mondta, a törvény nem írja elő, hogy melyik vonalon hány busz közlekedjen, mivel ezt a megrendelők döntik el, de egységes keretszabályozás jöhet létre.
Kifejtette: a törvény egyebek mellett biztosítja a Budapest területén már működő közös bérletrendszer kiterjesztésének lehetőségét az agglomerációra, szabályozza a sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatás mértékét, összhangba hozza a magyar és az uniós jogot, és megszüntet több, a buszos és a vasúti jogszabályok között ma fennálló ellentmondást.
Vitézy Dávid kiemelte: a BKK számára rendkívül fontos, hogy a törvény biztosítja a megrendelői és a szolgáltatói szerepek szétválasztását. Hozzáfűzte, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén megalkotta a közlekedésszervező kijelöléséhez szükséges rendeletet. Ezzel biztosították, hogy a BKV a jogszabályoknak megfelelően működhessen 2012 május elsejétől, amikor életbe lép a cég új, uniós szabályoknak is megfelelő szolgáltatási szerződése – tette hozzá.
Fontos továbbá a vezérigazgató szerint, hogy a törvény lehetővé tenné azt, a BKV menetrend szerinti hajójáratokat indítson, és a taxiszabályozás is változhat, előírhatják az egységes arculatú, színvonalú, környezetvédelmi besorolású járművek használatát a taxiközlekedésben.
A taxidrosztok használatának jogosultságát és a teherautók behajtási engedélyeit is fokozottan ellenőrzik a budapesti közterület-felügyelők 2012-ben. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint az erről szóló rendeletet a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén fogadta el. A Fővárosi Közterület-felügyelettel való szorosabb együttműködésre azután kerülhet sor, hogy a BKV 2011-ben bevonta a jegyek és bérletek ellenőrzésébe a közterület-felügyelőket, akik hivatalos személyeknek minősülnek, így igazoltathatnak. Ennek eredményeképpen 100 ezer utasra vetítve 23 százalékkal több bliccelőt szűrtek ki, 242 százalékkal több helyszíni pótdíjat szedtek be, 91 százalékkal több bliccelő utast pótdíjaztak utólagosan hivatalos okmány vagy rendőrségi adatlekérés alapján, és 94 százalékkal kevesebb utas távozott intézkedés nélkül.
A statisztikák szerint a bliccelők 61 százaléka önként együttműködik az ellenőrökkel, 40 százalék teszi szükségessé a közterület-felügyelők bevonását. Ennek köszönhetően a bevételek is növekedtek, a 2011-es 50,1 milliárd forint menetdíj-bevételi tervet mintegy 2 százalékkal, 1,14 milliárd forinttal teljesítette túl a BKV. A közlekedési cég 77 millió forintot fizetett a Fővárosi Közterület-felügyelet részére, vagyis mintegy 200-400 százalékban megtérült számára a közterület-felügyelők alkalmazása.
A BKK kitért arra, hogy 2012 év elejétől a közterület-felügyelők a traxidrosztok szabályos használatát, illetve a tehergépjárművek behajtási engedélyeit is ellenőrzik. A rendelet szerint ez évtől a taxizásnak, a taxiállomások használatának az a feltétele, hogy a vállalkozás a főváros területén helyi iparűzési adót fizessen, vagyis adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül nem lehet taxiállomás-használati engedélyhez jutni. A megszavazott előterjesztésben arról is rendelkeznek, hogy a megnövekedett feladatok ellátásra 72 felügyelőt biztosítanak, és fokozott ellenőrzéseket végeznek.
A közlés szerint a Fővárosi Közterület-felügyelet a BKK-val együttműködve már végzett ilyen ellenőrzéseket 2011-ben, ezek eredményesnek bizonyultak, mivel az év folyamán összesen 97,18 millió forintnyi bírságot szedtek be a szabálytalankodóktól. Az év első hónapjaiban az összes ellenőrzött teherautó 61 százaléka, év végén már 72 százaléka rendelkezett behajtási engedéllyel.
A vezérigazgató szerint az „igényvezérelt” tömegközlekedési szolgáltatásokat (iránytaxik) tévesen állították párhuzamba a sajtóban az afrikai és a közel-keleti országokban működőkkel. Mint mondta, a törvény a szervezett, közfinanszírozott személyszállítás kapcsán hozza be ezt az elemet a rendszerbe, míg egyes fejlődő országok ilyen eszközei piaci alapon működnek a tömegközlekedés helyett. Hozzátette: a BKK élni kíván az igényvezérelt tömegközlekedés lehetőségével, mivel ez a fajta szolgáltatás olcsóbb, hatékonyabb és az utasok számára is kedvezőbb.
Az elmúlt napokban többen is bírálták a Nemzetgazdasági Minisztérium törvénytervezetét.
A Népszabadság szerdán azt közölte, hogy „minimalista” közösségi közlekedés kialakításához alapoz a személyszállítási törvény. A lap írása szerint ha zöld utat kap a törvény, akkor a vasút mellékvonalai mentén fekvő településekre nemhogy vonat, de busz sem jár majd mindig. Arról pedig, hogy hol és milyen járatok közlekednek majd, a kormány, illetve az önkormányzatok által megbízott „közlekedésszervező” dönthet.
Az atv.hu az igényvezérelt szolgáltatásokról azt írta, hogy az lényegében a közel-keleti, észak-afrikai államokból ismerős iránytaxiknak felel meg. Ez az utas jelzésére induló, változó útvonalon és időpontokban közlekedő, és kisebb befogadóképességű járművekkel működő járatokat jelentene.
