A statisztikák szerint a bliccelők 61 százaléka önként együttműködik az ellenőrökkel, 40 százalék teszi szükségessé a közterület-felügyelők bevonását. Ennek köszönhetően a bevételek is növekedtek, a 2011-es 50,1 milliárd forint menetdíj-bevételi tervet mintegy 2 százalékkal, 1,14 milliárd forinttal teljesítette túl a BKV. A közlekedési cég 77 millió forintot fizetett a Fővárosi Közterület-felügyelet részére, vagyis mintegy 200-400 százalékban megtérült számára a közterület-felügyelők alkalmazása.
A BKK kitért arra, hogy 2012 év elejétől a közterület-felügyelők a traxidrosztok szabályos használatát, illetve a tehergépjárművek behajtási engedélyeit is ellenőrzik. A rendelet szerint ez évtől a taxizásnak, a taxiállomások használatának az a feltétele, hogy a vállalkozás a főváros területén helyi iparűzési adót fizessen, vagyis adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül nem lehet taxiállomás-használati engedélyhez jutni. A megszavazott előterjesztésben arról is rendelkeznek, hogy a megnövekedett feladatok ellátásra 72 felügyelőt biztosítanak, és fokozott ellenőrzéseket végeznek.
A közlés szerint a Fővárosi Közterület-felügyelet a BKK-val együttműködve már végzett ilyen ellenőrzéseket 2011-ben, ezek eredményesnek bizonyultak, mivel az év folyamán összesen 97,18 millió forintnyi bírságot szedtek be a szabálytalankodóktól. Az év első hónapjaiban az összes ellenőrzött teherautó 61 százaléka, év végén már 72 százaléka rendelkezett behajtási engedéllyel.
A vezérigazgató szerint az „igényvezérelt” tömegközlekedési szolgáltatásokat (iránytaxik) tévesen állították párhuzamba a sajtóban az afrikai és a közel-keleti országokban működőkkel. Mint mondta, a törvény a szervezett, közfinanszírozott személyszállítás kapcsán hozza be ezt az elemet a rendszerbe, míg egyes fejlődő országok ilyen eszközei piaci alapon működnek a tömegközlekedés helyett. Hozzátette: a BKK élni kíván az igényvezérelt tömegközlekedés lehetőségével, mivel ez a fajta szolgáltatás olcsóbb, hatékonyabb és az utasok számára is kedvezőbb.
