Kökény Mihály szocialista képviselő, aki 1996 végétől 1998-ig a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztere volt, kiemelte: már ebben az időszakban is a politika és a szakmai lobbi foglyai voltak, ez akadályozta az átalakítást. Sajnálja, hogy elmaradt az egészségbiztosítás modernizálása, továbbá hogy a népegészségügy, a megelőzés kérdései nem voltak előtérben.
A következő egészségügyi miniszter, Gógl Árpád (Fidesz, 1998–2000) arról beszélt, hogy szerencsés volt, mert olyan periódusban vezette a tárcát, amikor a törvényhozási rendszer „durván kész volt”, továbbá elindult az uniós csatlakozás is. Tevékenységei közül kiemelte a képzési, továbbképzési rendszer kialakítását, a rezidensképzés elindítását, utóbbi kapcsán viszont elismerte, hogy később kisiklott. Mint mondta: az egészségfejlesztést, a megelőzést tartotta fontosnak, ennek nyomán büszke az oltások rendezésére, az első ingyenes, influenza elleni oltások beadására.
Mikola István az Orbán-kormányban 2001 elején vette át az egészségügyi tárcát. Mint mondta, ténykedését tűzoltással kezdte, erre az időszakra esett a hírhedté vált feketeangyal-ügy. Négy intézkedését emelte ki: az egészséges nemzetért népegészségügyi program előkészítését, a hároméves gyógyszer-megállapodás megkötését, a térítésmentes fogmegtartó kezelések ügyét, illetve a kórháztörvényt.
Csehák Judit (2002–03, Medgyessy-kormány) visszaemlékezett a rendszerváltás előtti miniszterségének eredményeire is. Második hivatali idejéről kiemelte, hogy 150 milliárddal konszolidálták az ágazatot, továbbá 50 százalékos béremelést hajtottak végre. Az utóbbi intézkedésre viszont elmondása szerint nem büszke, mert azzal együtt nem határozták meg a szakmai követelményeket.
Kökény Mihály a második miniszterségét kevésbé eredményes időszaknak nevezte, amikor sok apró munkát végzett, de sok minden félbe is maradt. Nagy hibának tartja, hogy az alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett kórháztörvényt nem vitték végig.
Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere sikerei közül a nemzeti egészségügyi program, a sürgősségi, az onkológiai program elindítását emelte ki, továbbá hogy megkezdődhettek az uniós fejlesztési tervek is. Nehézséget okozott viszont a madárinfluenza.
Horváth Ágnes, aki a Gyurcsány-kabinetben Molnár Lajost váltotta az egészségügyi miniszteri poszton, felidézte, hogy „sokként érte” elődjének távozása. Kudarcként élte meg, hogy a népszavazás nyomán megszüntették a vizitdíjat. Horváth Ágnes azt mondta: csak olyankor szabad miniszterséget vállalni, amikor a koalíciós partnerek egyetértenek – nem úgy mint, az ő idejében.
Székely Tamás az MSZP–SZDSZ koalíció felbomlása után került a tárcavezetői székbe. Legnagyobb sikerének az egységes kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítási rendszer kiépítését nevezte, valamint azt, hogy vezetése alatt az egészségbiztosítási alap szaldója pozitív lett. Később a H1N1 influenza elleni harc foglalta le – mondta.
Szócska Miklós, az egészségügyi ágazat jelenlegi államtitkára azt mondta: reméli, hogy valóban hagyományt teremtenek a mostani egészségpolitikai vitával, mert ez a parlamentből hiányzik. Mint hangsúlyozta: a kormányzás átvételével egy időben a gazdasági válság „brutális erővel köszöntött be”. Ezen időszak első nagy eredményének azt tartja, hogy egészségpolitikai módszertani paradigmaváltás következett be, de mint mondta, a stratégiai, forrásteremtési döntések meghozatalára nem nagyon van lehetőség, a gyógyszerkasszával folytatott mindennapos harcai ismertek. Az államtitkár megjegyezte: van hiányérzete, de ő „még játékban” van.
