A köztársasági elnök döntése – a parlamenti honlapon kedden megjelent adatok szerint – a járások kialakításáról szóló törvényt, valamint az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjára vonatkozó jogszabályt érinti.
Áder a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomag esetében – amelyet június 4-én fogadott el a parlament – a fideszes Kósa Lajos egyik zárószavazás előtti módosító indítványát találta házszabályellenesnek, mégpedig azért, mert az abban foglaltak nem kapcsolódnak korábban megszavazott rendelkezésekhez, „hiszen azokat a javaslat maga is kiegészítésként definiálja”. Kósa ebben a zárószavazás előtti módosító indítványában egyébként a szerencsejáték-szervezésről, továbbá a szervezett bűnözésről szóló törvényt javasolta módosítani – a Ház többségének egyetértésével –, a Fidesz alelnöke szerint ugyanis meg kell szünteti a jegyző mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy hány napra zárat be egy pénznyerő automatát engedély nélkül működtető üzletet.
A kormánypárti politikus ugyanígy az üzletek működésével kapcsolatos súlyos bűncselekmények és az azokkal összefüggő szabálysértések jogkövetkezményeként alkalmazható üzletbezárás esetében is javasolta megszüntetni a jegyző mérlegelési jogkörét.
Az államfő által szintén kifogásolt, ugyancsak június 4-én elfogadott jogszabállyal az Országgyűlés több száz – mára nélkülözhetővé vált – törvényt helyezett hatályon kívül. Emellett - emlékeztet Áder János a Kövér László házelnök írt levelében – a kormány deregulációs csomagja 61 törvény módosítását is tartalmazza. Ezek között talált a köztársasági elnök két problémás részt. Az egyik a polgári perrendtartási törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásától szóló törvényerejű rendeletet egészíti ki, de nem határozza meg, hogy pontosan mely törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan kell alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosított rendelkezéseit.
Az elfogadott rendelkezés mindössze annyit tartalmaz, hogy a „2012. évi törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre” kell alkalmazni, de a jogszabály pontos száma nem szerepel a szövegben. Áder kifogásolja a jogszabályban foglalt, a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását is, amelyből szintén hiányzik egy rész, mégpedig az a dátum, hogy a budapesti Kossuth Lajos téren lévő szobrok – a II. Rákóczi Ferenc-, a Kossuth-, valamint A forradalom lángja-emlékmű és A Dunánál- (József Attila-) portrészobor – mikortól kerülnek ingyenesen önkormányzatiból állami tulajdonba. Az érintett passzusban csak az szerepel, hogy „2012. ..... napján”. „A jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára” – hangsúlyozza visszaküldő leveleiben Áder.
A köztársasági elnök mindezek alapján a törvényekkel nem ért egyet, és kéri az Országgyűlést, hogy azokat észrevételei alapos megfontolása után fogadja el ismét. Az államfő május 10-i beiktatása óta a mostaniakkal együtt eddig öt törvényt küldött vissza a parlamentnek.
