Magyarország az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló 25 milliárd euró 37 százalékát fizette ki eddig támogatásként; ez a teljesítmény az uniós átlagnak felel meg – mondta Johannes Hahn.
Martonyi János külügyminiszter szerint az egész Európai Unió érdeke, hogy ne csökkenjenek a kohéziós politikára fordítandó források a következő költségvetési időszakban (2014–2020), mert ez a gazdasági növekedés egyik legfontosabb forrása a tagállamokban.
Közös sajtótájékoztatójukon a külügyminiszter kiemelte, Magyarország célja, hogy ne csökkenjenek az országnak jutó támogatások, mert ha a jelenleg javasolt számok változatlanok maradnak, lényeges veszteség érné a következő hét évben a mostani költségvetési időszakhoz képest.
Tájékoztatása szerint tartanak az egyeztetések, és remélhetőleg megoldható a sajátos magyar probléma. Abban egyetértés van – mutatott rá –, hogy nem a rendszer egészét kell megváltoztatni, hanem csak egyes országoknak kell jobb megoldást találni.
Az MTI kérdésére Martonyi elmondta, később a kormány majd eldönti, hogyan reagál, ha mégsem sikerülne elérni, hogy ne csökkenjenek a Magyarországnak szánt források, ezzel a lehetőséggel azonban egyelőre nem számolnak. Ha mégis így lenne, a kormánynak határozottabb álláspontot kellene kialakítania, de „ennek még nincs itt az ideje”. Emlékeztetett: Magyarországnak kiemelten fontos, hogy az uniós költségvetésben változatlanok maradjanak a kohéziós források. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság „érti és érzi” a problémát.
Johannes Hahn azt mondta, a nettó befizető tagállamoknak is meg kell érteniük, hogy a kevésbé jó helyzetben lévő országoknak juttatott kohéziós támogatások számukra is hasznosak. A kohéziós politika a gazdasági válság kezelésében is segíthet – tette hozzá.
Álláspontja szerint a kohéziós politika nem jótékonykodás, hanem befektetés az emberekbe, régiókba, vállalatokba, és az a cél, hogy javítsanak ezeknek a befektetéseknek a minőségén.
Johannes Hahn a nap folyamán megbeszélést folytatott Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével is. A szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a találkozón a jelenlegi uniós költségvetési időszak tapasztalatai mellett szó esett a 2014–2020-es büdzsé tervezési feladatairól.
Balog Zoltán ismertette a tárca munkájához kapcsolódó uniós és hazai források összehangolásának tervezett mechanizmusát, és arról tájékoztatta az Európai Unió regionális ügyekért felelős biztosát, hogy a területért a jövőben önálló miniszteri biztos felel. A megbeszélésen Johannes Hahn méltatta Magyarországnak az európai roma keretstratégia létrejöttében betöltött szerepét – közölte a minisztérium.
