A tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén a Külügyminisztérium tevékenységét értékelve azt mondta, a külpolitika alakításában az érdekek mellett az értékeknek is nagy figyelmet szentelnek, különösen az emberi jogok védelmének. A magyar álláspont értelmében ebben a tekintetben az egyéni jogok mellett a közösségiek is fontosak – mutatott rá.
A magyar külpolitikát meghatározó, külső tényezők között említette az átalakuló világot, ahol egy versengésre, rivalizálásra épülő sokszínű, többpólusú rendszer jött létre, a globális gazdasági válságot, amelynek középpontja Európába helyeződött, és a Magyarországnak a legnagyobb bizonytalanságot okozó euróválságot. A külpolitikát befolyásolja Magyarország átalakulása is, az alaptörvény és a sarkalatos törvények elfogadása – fűzte hozzá.
Rendkívüli érzelmi hatást váltott ki
Úgy vélte, a jelenlegi magyar külpolitikában nagyobb hangsúlyt kap a Közép-Európa-politika, amelyben jelentős eredményeket és több nemzetpolitikai célt – például az állampolgársági törvény módosítását és alkalmazását – sikerült elérni. Megjegyezte: az állampolgársági törvény alkalmazásának elindulása „rendkívüli érzelmi hatást váltott ki a világ magyarságában”.
Arról is beszélt, a közép-európai együttműködés „új lendületet kapott”, a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) „jól érzi magát”, a világban „egyre láthatóbb” az együttműködés. Mint mondta, a kormány 2010-es megalakulása óta több európai országban volt kormányváltás, három szomszédos országban – Szlovákiában, Romániában és Szerbiában – „új helyzet állt elő”. Alapvetően jó kapcsolatok kialakítására törekednek a szomszédokkal, az érdekek határozott érvényesítése mellett – hangsúlyozta.
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar törvényhozással szembeni kritikákat külön kell választani a kormányt érintő általános megállapításoktól. Ma már európai szinten is folyik a verseny a pártok között, például az Európai Parlamentben, de az igazságnak kell lennie annak a határnak, ahol a pártszolidaritás helyett a nemzeti szolidaritás kerül előtérbe – fogalmazott.
„A látszat csal”
Martonyi János június elsején a magyar–szlovák kapcsolatokat értékelve úgy fogalmazott: sokkal jobbak annál, mint amilyennek látszanak. A két ország közös érdekei sokkal erősebbek, jelentősebbek, mint a köztük felmerülő, fennálló viták.
