A tárcavezető a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó, a budapesti Külügyminisztériumban csütörtökön megrendezett NATO-konferencia megnyitóján azt mondta, a nemzetközi fellépéssel eddig is sikerült eredményeket elérni, de továbbra is komoly fenyegetést jelent, ha terroristák jutnak hozzá ilyen fegyverekhez. Az államok felelőssége igen nagy ebben a kérdésben, hiszen a biológiai és vegyi fegyvereket viszonylag könnyű előállítani, de jóval nehezebb felelősen rendelkezni felettük – fogalmazott. Kiemelte, aggodalommal figyelik az iráni helyzetet, az ország nukleáris programja ugyanis továbbra is fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
Martonyi János a tömegpusztító fegyverek visszaszorítása kérdésében elfoglalt magyar álláspontot kifejtve azt mondta, az országoknak össze kell fogniuk az ügyben, és a nemzetközi szervezetek megerősítése elengedhetetlen e fenyegetés elleni hatékony fellépéshez.
A külügyminiszter úgy vélekedett, a konferencia – amelyet „jó időzítéssel” a chicagói NATO-csúcs után néhány héttel tartanak – kiváló alkalom a tapasztalatcserére és arra, hogy megvitassák, mit kell tennie a NATO-nak a világ biztonságát veszélyeztető tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés ellen.
Alexander Vershbow, a NATO helyettes főtitkára a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében kiemelte: a chicagói csúcstalálkozó azt bizonyította, hogy a NATO eddig is igyekezett határozottan fellépni a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen, és a jövőben is folytatja erőfeszítéseit. A csúcs részvevői egyúttal világos üzenetet küldtek a nemzetközi biztonságra kockázatot jelentő Iránnak és Észak-Koreának is – emlékeztetett. Kiemelte, hogy a csütörtöki, nyolcadik alkalommal megrendezett konferencia jó lehetőséget nyújt a vélemények és a tapasztalatok megosztására, a tömegpusztító fegyverek okozta kihívás elleni közös küzdelemre.
