Orbán Viktor beszédében közölte azt is: a Nyugat-Balkán kapcsolódása – Közép-Európán keresztül – az Európai Unióhoz a jövő egyik legfontosabb kérdése, Magyarország pedig mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán és azon belül Koszovó minél gyorsabban tudjon közeledni és integrálódni az EU-hoz. Koszovónak legalább olyan ütemben kell közelednie a közösséghez, mint azt a volt Jugoszlávia területén létrejött többi államnak az unió lehetővé tette – emelte ki a kormányfő, megjegyezve hogy szerinte Európa keleti-délkeleti peremén óriási gazdasági lehetőségek vannak. „Egy bátor nép harcias miniszterelnökét üdvözölhetjük Magyarországon” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: szabadságharcosokat látni mindig izgalmas dolog.
Magyarországot is elragadta a hamis illúzió
Az európai válságkezelés sikertelenségének fő okát a miniszterelnök abban látta, hogy az európai vezetők folyamatosan az események után szaladnak, „a piacok mennek elöl, mi meg állandóan reagálunk a piacok működésére”. Ezen változtatni kell, mert így sikertelen a válságkezelés – mondta.
A kormányfő szerint Magyarországot is elragadta az a hamis illúzió, hogy létezik gazdasági növekedés munka nélkül, hogy a pénz mindig olcsó lesz, és nem kell félni az államadósság növelésétől. Ezekből a hibákból tanulni kell, és másképpen kell gondolkodni – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy kompromisszumok nélkül harcolni kell az adósság ellen, és kontroll alatt kell tartani a költségvetési hiányt. Megismételte azt is, hogy álláspontja szerint a hitelre és adósságra épülő növekedés és jólét tönkreteszi a nemzetet, ezért ez a korábban járt ösvény többé nem járható.
Körül kell határolni az állam szerepét
A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: a külső pénzügyi függés nem korlátozhatja az államot abban, hogy saját testére szabott, sajátos gazdaságpolitikát kövessen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország külső források nélkül fenn tudná tartani magát, de fontos, hogy a pénzt minél több helyről tudja igénybe venni, így például belső megtakarításokból, pénzügy adókból, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és keleti partnerektől – mondta. A belső megtakarításokkal kapcsolatban megjegyezte, ha ezeknek és a külső függésnek nem optimális az aránya, akkor nem lehet szuverén gazdaságpolitikát folytatni.
Orbán Viktor szerint a válság utáni időkben a siker egyik kulcsa az lesz, hogy sikerül-e jól körülhatárolni, mely pontokon és milyen súllyal kell jelen lennie az államnak a gazdaságban. A miniszterelnök jelezte, hogy várhatóan ősszel magyar kormánydelegáció és egy üzleti csoport utazik Koszovóba.
Koszovó fiatal és stabil ország, érdemes ott befektetni – mondta Hashim Thaçi. Kiemelte: országa sikertörténet, amely a gazdasági válság ellenére állta a sarat, az elmúlt években ötszázalékos növekedést sikerült fenntartania. A balkáni ország miniszterelnöke rámutatott: Koszovó kedvező fiskális politikát folytat, a privatizációs folyamat kedvezően halad előre, az országban a privát szektor fejlesztése elsőrendű prioritás.
Az ország kedvező szerződéseket kötött az EU-val és az Egyesült Államokkal, sikerült javítani az adózási rendszert. Koszovó jó befektetési lehetőségekkel rendelkezik, már eddig is jelentős fejlesztések történtek az úthálózat terén, s kedvezőek a lehetőségek a bányászati és az energiaszektorban is – mondta.
A koszovói miniszterelnök rámutatott: országa tudatában van annak, mennyire fontosak a külföldi befektetők. Hashim Thaçi hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban Koszovó tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak is. A koszovói miniszterelnök kiemelte: az ország szeretné jelentősen fejleszteni oktatási rendszerét, mivel a fiatalok aránya magas a lakosságon belül. Hashim Thaçi végezetül kijelentette: örülne, ha Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatna Koszovóba.
