Orbán: Lesz megállapodás

A miniszterelnök szerint lesz megállapodás a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Unió között.

A kormányfő közölte: csütörtökön az EU tárgyalt Magyarország helyzetéről, az IMF/EU-tárgyalódelegáció uniós része pedig letett egy jelentést a közösség pénzügyi és gazdasági bizottságának a magyar tárgyalásokról. Ennek a dokumentumnak – amelyben „sokkal több konkrétum szerepel, mint bármely korábbi papírban” – van egy nagyon fontos pozitív megállapítása: elismeri, hogy Magyarországnak elővigyázatossági megállapodásra van szüksége, nem pedig pénzre – fejtette ki.

Ezen az alapon nem lesz megállapodás

A valutaalap csak egy „étlapot” kínál

– A Magyarországgal folytatott hiteltárgyalások ügye is napirenden szerepel az EU-tagállamok képviselőiből álló Gazdasági és Pénzügyi Bizottság pénteki tanácskozásán.

– A valutaalap csak egy „étlapot” kínál – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bod Péter Ákos közgazdász, aki szerint Magyarországnak nincsenek akut pénzügyi problémái.

– A költségvetés egészét érintő, de az embereket nem terhelő, alternatív megoldási javaslatokat kell kínálnia a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára – mondta Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője.

– A Nemzetközi Valutaalap követeléseinek több pontja is erőteljesen vitatható közgazdasági szempontból – mondta a Hír TV Rájátszás című műsorában Bánfi Tamás.

Magyarország az IMF/EU-tárgyalások elején áll, és van egy nagy, legalább harminc javaslatból álló halmaz, amely egy tárgyalási pozíció, de „ezen az alapon nem lesz megállapodás”, ezeket az IMF/EU-elvárásokat ugyanis a magyarok nem tudják elfogadni, legfeljebb a bürokrácialeépítést, ha annak módszerében meg tudnak állapodni a felek – erősítette meg Orbán Viktor.

„Abban természetesen egyetértünk, hogy az a jó, ha az országnak minél kisebb a költségvetési hiánya, de az nem mindegy, hogy hozzányúlunk-e a nyugdíjakhoz, hogy elvesszük-e  az utazási kedvezményeket a nyugdíjasoktól, vagy hogy a családi pótlékot megszüntetjük-e. Ezen az áron nem kell IMF-megállapodás” – nyomatékosította, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy szükségesnek tartja az IMF/EU-megállapodást, amely meg is fog születni szerinte, de nem ezen az alapon, ezért a kabinet a következő hét-tíz napban alternatív IMF/EU-tárgyalási pozíciót dolgoz ki.

Kifelé az adósságcsapdából

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kabinet jól áll az egyik fontos céljának megvalósításában, az ország adósságcsapdából való kivezetésében. Az államadósság csökken – a 2010-es kormányváltáskori forintértékkel számolva jelenleg 77 százalék körül van a mértéke –, a devizahitelesek közül is sok százezernek nyújtott segítséget a kabinet, az eladósodott vállalatok szintjén azonban még nem történt elég változás, „ott boldogulok a legnehezebben” – fejtette ki. Közlése szerint a másik nagy vállalás, a munkahelyteremtés is jól áll, a közmunka például „kivételesen sikeresen halad”, vagyis nem igaz, hogy az emberek lusták lennének.
Megvan rá a fedezet

Az ősz legfontosabb feladatának a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtását nevezte: nem lehet meghátrálni „akkor sem, ha például az IMF és az EU egyébként olyasmit kér tőlünk, ami lehetetlenné tenné a munkahelyvédelmi terv végrehajtását”. Arra a kérdésre, hogy meglesz-e a programhoz szükséges 250-300 milliárd forint, azt felelte, ez a kérdés áll az IMF/EU-tárgyalódelegációval folytatott vita középpontjában is, mert a nemzetközi szervezetek szerint az akcióterv nélkül rendben lenne az ország költségvetési egyensúlya. A magyar kabinet viszont úgy látja, megvan a büdzsében a szükséges fedezet. „Két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd megállapodást létrehozni. Ez lehetséges (...), jól haladunk” – közölte a miniszterelnök.

Az EKB átlépte a Rubicont

A kormányfő a rádióinterjúban említést tett arról is, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtökön bejelentette: az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási akciókkal kész hozzájárulni a súlyos szuverén kötvénypiaci torzulások enyhítéséhez. Orbán Viktor ezt úgy értékelte, az EKB átlépte a Rubicont, ma ugyanis az a merev közfelfogás uralkodik Európában, hogy a jegybankok kizárólag a pénz értékének megőrzésével foglalkozhatnak. Ehhez képest az EKB-elnök bejelentése egy teljes áttörés – jelezte, hozzátéve, hogy szerinte ez a változás az eurózónához nem tartozó államok jegybankjaira is hatást gyakorol majd, de hogy pontosan milyet, azt még nem tudni.

Orbán Viktor hétfőn felszólal az Országgyűlésben napirend előtt, és – mint elmondta – ismerteti majd a parlament előtt álló legfontosabb feladatokat.

Ez nem a mi konfliktusunk

Ez a történet nem Magyarországról szól, hanem két másik országról; „a vita nem rólunk szól, mi ebben nem vagyunk érintettek, ez nem a mi konfliktusunk, ez nem magyar érdek” – jelentette ki a miniszterelnök Ramil Safarov kiadatásával, majd szabadon engedésével kapcsolatban. Mint mondta, a magyar érdek az volt, hogy „kimaradjunk ebből a konfliktusból, és ez most megtörtént”.

Magyarország szerinte büszke lehet arra, hogy egy átlátható, mindenki által ismert európai joggyakorlatot folytat a kabinet, vagyis „ha egy állam írásban rögzíti, hogy a bűncselekményeket Magyarországon elkövetővel szembeni büntetés-végrehajtást átvállalja, akkor azt az embert mi átadjuk. Ha erről írásban nyilatkozik, akkor mi annak mindig eleget teszünk” – magyarázta Orbán Viktor.

A feliratkozás szélesíteni fogja a részvételt, nem csökkenteni

A Fidesz–KDNP fontolgatja azt az LMP-s javaslatot, hogy az országgyűlési választáson ne ajánlószelvény-gyűjtéssel történjen a jelöltállítás, a kötelező választási részvételről szóló MSZP-s kezdeményezéssel viszont nem szimpatizál a kormánypárti frakciószövetség. Orbán Viktor szerint az előzetes feliratkozás szélesíteni fogja a szavazáson a részvételt, nem pedig csökkenteni.

Csak a feliratkozás lehet a megoldás

A miniszterelnök kifejtette: a magyar politika egy teljesen új korszakba lépett, „egy világnemzet vagyunk”, tízezrével élnek magyarok a világban, ezért annak érdekében, hogy a jogosultak közül senki ne szoruljon ki a választás lehetőségéből, új megoldásokat kell találni. Az egyik ilyen szerinte az előzetes feliratkozás intézménye, ugyanis nem lehet másképpen nyilvántartásba venni például a Kárpát-medencében élő magyarokat, mint így, továbbá csak ezzel a módszerrel tudják biztosítani a voksolás napján külföldön tartózkodó és tartósan külföldön dolgozó, de magyarországi lakhellyel rendelkező embereknek a választást. Csak London környékén van legalább százezer magyar, Németországban pedig akár több százezren is lehetnek – jegyezte meg.

Minden szakértő azzal ért egyet – folytatta –, hogy egy rendszernek kell lennie, vagyis nem lehet az egyik embernek ilyen, a másiknak olyan szisztémát kialakítani, ezért a Magyarországon élőknek is lesz feliratkozás.

Fontolóra veszik az LMP javaslatát

Orbán Viktor megemlítette – ahogyan csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is –, fontolgatják azt az LMP-től származó javaslatot, hogy a jelöltállítás ne kopogtatócédulával történjen, mert az a választás bürokratikus jellegét növeli. Arra a kérdésre, hogy mi léphet az ajánlószelvény-gyűjtés helyébe, azt válaszolta, sokfajta megoldás létezik, majd szimpatikusnak nevezte például a német rendszert, ahol nincs kopogtatócédula, mégis van jelöltállítási szisztéma. „Ki fogjuk választani azt, ami jó, meglátjuk, hogy az LMP mit gondol, mégiscsak az ő javaslatukról van szó” – tette hozzá.

Az MSZP a kötelező szavazás mellett

A kormányfő kitért arra is, hogy az MSZP kötelező részvételt javasol a választáson, amire szintén van példa Európában, de ezzel a Fidesz–KDNP-frakció nem szimpatizál, viszont olyan nyitott kérdésnek tekintik a kormánypártok, amelyről majd a parlamenti vitában döntenek.

Összegzése szerint a feliratkozás a részvételnek egy szélesebb lehetőségét teremti meg, senki nem szenved hátrányt miatta, nem lesz kitéve felesleges zaklatásnak. A feliratkozás hosszú lesz, sokféle módon lehet majd megtenni, „szélesíteni fogja a részvételt, és nem csökkenteni” – zárta szavait Orbán Viktor.