– Korán elfogadták a 2013-as költségvetést. Úgy tűnt, minden rendben, de aztán borították a munkahelyek megtartását célzó akciótervvel. Nem várhatott ez?
– Nagy szüksége van a gazdaságnak a munkahelyvédelmi akciótervre – ezt mindenki elismeri. Ezzel a programmal példátlan mértékben csökkentjük a munkára rakódó terheket, hogy megkönnyítsük a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást. Minél előbb megtörténik ez, annál jobb.
– Igen, de az elemzők és a nemzetközi szervek csak azt fogadják el, ami biztos. Márpedig az akcióterv fedezetében találtak bizonytalan tényezőket.
– Azon vagyunk, hogy mindenki előtt megvédjük a program finanszírozási hátterét. A Költségvetési Tanácsnak (KT), a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Bizottságnak (EB) is a rendelkezésére állunk a számításaink alátámasztására. A részletes információkat már elküldtük az illetékeseknek, és a kiegészítő kérdéseket is – amelyek a tanács részéről felvetődtek – érdemben megválaszoljuk.
– Hogy gondolták azt, hogy – a terv fedezeteként – beszedjenek 120 milliárd forintot a jegybanki ügyletek megadóztatásából? A hiányzó összeget a következő évben pótolni kell a költségvetésből, tehát nem létező bevétel, nem?
– Egészen pontosan itt arról van szó, hogy amennyiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteséges lesz, akkor fizetési kötelezettsége keletkezik a költségvetésnek 2014-ben. Az MNB eredménye azonban nagyon sok mindentől függ, amely tételekről jelenleg még keveset tudunk. A tranzakciós illeték fizetése nem vonja tehát feltétlenül maga után a veszteségességet.
– Sokak szerint az adóbeszedés hatékonyságának növeléséből sem lehet több pénzt kisajtolni, holott erre is számítanak az akciótervben.
– Az adóbeszedés terén már tavaly is sikerült javítani a hatékonyságot, ezzel részben visszaszorítva a feketegazdaságot is: csaknem 40 milliárd forint volt a többletbevétel. Vannak még ezen a területen tartalékok, főképp, hogy számos olyan új intézkedést vezettünk be – fordított áfa, adóregisztráció, készpénzes tranzakciók korlátozása stb. –, amelyek hozzásegítik a hivatalt az eredményes tevékenységhez.
– Látjuk, hogy egyelőre még nem fújtak visszavonulót, de mi van, ha a külső szereplőket (KT, IMF, EB) ezek az érvek nem győzik meg?
– Bízom abban, hogy el tudjuk fogadtatni a számításainkat.
– Előfordulhat, hogy a jövő évi hiány növelésével pótolják adott esetben a kieső MNB-illetéket?
– A konvergenciaprogramban jövő évre 2,2 százalékos hiánycélt vállaltunk, miközben a bizottság a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében három százalék alatti mutatót vár el. Elméletileg lehet tehát még mozgásterünk ebben, csak nem szeretnénk élni vele. A kitűzött célokhoz próbálunk ragaszkodni, ez van ugyanis összhangban a kormányprogrammal, az adósság csökkentésével.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában