Ugyanakkor a migráció aggodalmakat is felvet: sok ország igen kemény restrikciós intézkedéseket vezetett be, és sok helyütt a közvélemény is rendkívül érzékeny a bevándorlásra a növekvő munkanélküliség hatására. Ezek az aggodalmak a populista pártok megerősödéséhez vezettek sok európai országban.
Globális kérdés az elvándorlás
A jövő egyik fő problémája, hogy meddig folytatódhat a magasan képzettek migrációja Ázsiából, és az sem világos, hogy miként találkozik a kereslet és a kínálat: a magasan képzett munkaerőre való igény és a képzetlen munkaerő folyamatos beáramlása – fogalmazott Marjatta Hietala.
„Globális kérdés a migráció” – hangsúlyozta Pók Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a konferencia főszervezője a tanácskozás témaválasztásával kapcsolatban a távirati irodának. „A migráció nemcsak a népesség vándorlását jelenti, hanem árukét, gondolatokét is, és ezek a folyamatok egyre gyorsabbak” – mondta.
Az előadásokat ismertetve érdekességként kiemelte a 19. század második felének lengyel emigrációját. „A lengyel nemzetállam koncepcióját emigrációban próbálták felépíteni egy olyan helyzetben, amikor nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy lesz valaha önálló Lengyelország. Érdekes kérdés a belső migráció is, amikor egy nagyobb államnak, például az Osztrák–Magyar Monarchiának az egyik feléből a másikba migráltak, és ennek is megvannak a politikai, gazdasági és társadalmi következményei. Sajátos eleme a demográfiai szempont is, hiszen a migráció befolyásolja a népesedési helyzetet, de foglalkozunk a migrációk emlékezetével is, például Csehország összefüggésében a szudétanémetek és a csehek emlékezetével. A tények és az emlékezet nagyon sokszor nem vágnak egybe” – mutatott rá Pók Attila.
