Mint Pálinkás József kifejtette, gondot jelent az elvándorlás a befogadó országokban is, hiszen tömegével érkeznek eltérő kulturális indíttatású, eltérően szocializált bevándorlók, akiknek a jelenléte feszültségeket vált ki. Az MTA elnöke kitért a tudóselvándorlásra is, kiemelve: fontos, hogy a fiatal kutatók külföldi tapasztalatokat szerezzenek, de aztán stabil feltételeket kell teremteni számukra, hogy hazatérjenek. „A kiválasztás kritériuma csak a kiválóság lehet” – fogalmazott Pálinkás József, aki beszélt az MTA által indított Lendület programról, amely fiatal kutatók hazahívását és itthon tartását célozza.
Marjatta Hietala, a Nemzetközi Történelemtudományi Bizottság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a CISH kétnapos budapesti közgyűlésén határozzák meg azokat a témákat, amelyek a Történész Világszövetség 2015-ös világkongresszusának napirendjén szerepelnek majd a kínai Jinanban.
A mobilitás az egyik kulcskifejezés
Itthon maradásra biztatnak
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Semmelweis Egyetem ünnepélyes tanévnyitó rendezvényén vasárnap arról beszélt: „nem tartható, nem erkölcsös, gazdaságtalan és igazságtalan”, hogy egy ország adófizetői a keresetük után fizetett adójukból ezerszámra képezzenek olyan fiatalokat, akiknek a diplomáján még alig száradt meg a tinta, és máris – szabadságukra hivatkozva – külföldön kamatoztatják az itt megszerzett és fizetett tudásukat.
Tarlós István is arra kérte a diákokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szombati tanévnyitó ünnepségén, hogy őrizzék meg az egyetem hagyományait, legyenek bátrak és kitartóak, és a diploma kézhez vétele után „legyenek a nemzet hűséges építőmesterei”, maradjanak itthon, és segítsék az országot.
Mint előadásában kiemelte, napjainkban a mobilitás az egyik kulcskifejezés a politikusok szóhasználatában, a cégek és fejvadászok világszerte keresik a legjobb, legkreatívabb szakembereket, akik hajlandók munkahelyet, országot váltani. 2000 és 2009 között az Európai Unió népessége a migrációnak köszönhetően 15 millió fővel gyarapodott. 2010-ben a legnagyobb „kibocsátónak” ismét Kína bizonyult: minden tizedik bevándorló kínai állampolgár volt.
Ugyanakkor a migráció aggodalmakat is felvet: sok ország igen kemény restrikciós intézkedéseket vezetett be, és sok helyütt a közvélemény is rendkívül érzékeny a bevándorlásra a növekvő munkanélküliség hatására. Ezek az aggodalmak a populista pártok megerősödéséhez vezettek sok európai országban.
Globális kérdés az elvándorlás
A jövő egyik fő problémája, hogy meddig folytatódhat a magasan képzettek migrációja Ázsiából, és az sem világos, hogy miként találkozik a kereslet és a kínálat: a magasan képzett munkaerőre való igény és a képzetlen munkaerő folyamatos beáramlása – fogalmazott Marjatta Hietala.
„Globális kérdés a migráció” – hangsúlyozta Pók Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a konferencia főszervezője a tanácskozás témaválasztásával kapcsolatban a távirati irodának. „A migráció nemcsak a népesség vándorlását jelenti, hanem árukét, gondolatokét is, és ezek a folyamatok egyre gyorsabbak” – mondta.
Az előadásokat ismertetve érdekességként kiemelte a 19. század második felének lengyel emigrációját. „A lengyel nemzetállam koncepcióját emigrációban próbálták felépíteni egy olyan helyzetben, amikor nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy lesz valaha önálló Lengyelország. Érdekes kérdés a belső migráció is, amikor egy nagyobb államnak, például az Osztrák–Magyar Monarchiának az egyik feléből a másikba migráltak, és ennek is megvannak a politikai, gazdasági és társadalmi következményei. Sajátos eleme a demográfiai szempont is, hiszen a migráció befolyásolja a népesedési helyzetet, de foglalkozunk a migrációk emlékezetével is, például Csehország összefüggésében a szudétanémetek és a csehek emlékezetével. A tények és az emlékezet nagyon sokszor nem vágnak egybe” – mutatott rá Pók Attila.
