Az államfő hozzátette: az 56 évvel ezelőtti október hősei olyan világot, olyan szabad magyar államot akartak teremteni, amelyben az elnyomás zsarnoksága helyett emberhez méltó jogok és tisztelet illeti meg a haza polgárait. Olyan világot, olyan szabad magyar államot akartak, amelyben nem kell félni, nem kell hazudni, nem kell meghunyászkodni a hatalom előtt.
Új világról álmodtak
„Olyan világról álmodtak, ahol Magyarországot semmi sem kényszeríti, hogy a nyugati polgárosodás gyökereitől elszakított szocialista csatlósállamként létezzen. Olyan világról álmodtak, amely nem fordít szembe magyart magyarral. ( ) Amelyben nem párttitkárok és pártállami komisszárok döntik el, ki mit gondolhat, ki hogyan boldogulhat, ki mire vágyhat. Olyan világról álmodtak, ahol a boldogulás útját a tudás, a tehetség és a szorgalom jelenti. Amelyben nem az ideológiai hűség a felemelkedés motorja, hanem az emberi teljesítmény” – fogalmazott Áder János.
Mint mondta, október 23. békés követelésekkel és magyarok százezreinek békés utcára vonulásával indult, hasonlóan másik nagy, egyetlen csepp vér kiontása nélkül véghezvitt forradalmunkhoz, 1848. március 15-éhez, „ezért joggal kelthet máig ható büszkeséget nekünk, magyaroknak, hogy politikai nemzetünk vértelen forradalomban született meg 1848-ban. Mint ahogy az is, hogy a magyar nemzet 1956-os újjászületése során sem vérontást akart”.
A hatalom semmit sem értett
Áder János szólt arról is: a forradalom kitörésekor hatalmon lévők „semmit sem értettek meg abból, hogy egy népet erőnek erejével sem lehet mindörökre rabságra kárhoztatni a saját hazájában”, miként abból sem: nem gyengeséget, hanem éppen egy nép legyőzhetetlen lelki erejét jelenti, hogy az előző években történt embertelenségekre, „a szocializmusnak nevezett rendszer helytartóinak, besúgóinak, ávós pribékjeinek, egész terrorgépezetének rémtetteire a magyar nemzet tagjai nem fegyverrel kívántak válaszolni”.
Az áldozatok emlékművénél először Áder János köztársasági elnök koszorúzott, akit több mint harminc intézmény, önkormányzat és civil szervezet képviselői követtek.
A mosonmagyaróvári határőrlaktanyánál 1956. október 26-án sortüzet adtak le a forradalmat éltető békés tömegre, a vérengzésnek 55 halálos áldozata volt.
Október 23-a a szabadság, a magyar önállóság ünnepe, a „legfiatalabb” nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedjen az ünnepek sorába – mondta Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.
Ötvenhat a legigazibb élő ünnepünk, az az esemény, amelyből a mai Magyarország és mai politikai rendszerünk gyökerezik – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a forradalom évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen hétfőn Szentesen.
Kik dobáltak kézigránátokat a sebesült tüntetőkre? Lőttek -e a menekülő emberekre, és kik tagadták meg a tűzparancsot? 1956 őszének megtorlásai.
„Még a golyó sem fog benneteket” – volt olvasható a magyar asszonyoknak, lányoknak szóló röpiraton 1956. december elején, amikor tüntetésre hívták a nőket a diktatúra, a levert forradalom miatti tiltakozásul. Néhány nappal később többezres tömeg vonult a Hősök terére, nem rettenve meg a szovjet katonák fenyegető jelenlététől. Nők 1956-ban, akikről keveset tudunk, de közel hatvan évvel később is van üzenetük a számunkra.
Egy öreg mentőautó díszeleg a Toldy Ferenc Gimnázium bejárata előtt. Az 1956-os forradalom ötvenhatodik évfordulójára egy különleges előadással készültek a diákok. Az egykori ötvenhatos mentősök életét dramatizálták. A pillanatot pedig csak fokozta, hogy a tömegből egyszer csak felállt és mesélni kezdett egy idős mentős, aki 56 éve valóban életeket mentett Budapesten.
