Dolgos két napjuk lesz a képviselőknek

Az elmúlt hetek hosszabb ülései után visszatér a kétnapos ülésezéshez az Országgyűlés a jövő héten.

A Ház ülése a szokásoknak megfelelően hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit az interpellációs blokk követ. A határozathozatalok alatt elsőként a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítás és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények visszavonásáról szavazhatnak. A kormány kedden közölte, hogy mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész észrevételeit, ezért visszavonja az említett előterjesztéseket, amihez azonban az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges.

Előzetes választási regisztráció

A házelnök vasárnap délben elérhető napirendi javaslata alapján szavazás várható a választási regisztráció részletszabályait alaptörvénybe foglaló bizottsági módosító javaslatról. A képviselők az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére egészíthetik ki azt a kormánypárti indítványt, amely az alaptörvénybe foglalná a választójog előzetes regisztrációhoz köthetőségét. Amennyiben a Ház elfogadja a bizottsági indítványt, akkor az alkotmány szintjén rögzíthetik majd, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezők – az eredeti javaslattal szemben – mégsem regisztrálhatnak levélben a választásokra, azt kizárólag személyesen vagy elektronikus formában tehetik meg a voksolást megelőző 15. napig. A változtatást a Fidesz azzal indokolta, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályosnak nevezte a levélben történő feliratkozást.

Parkolás

Az Országgyűlés dönthet az államfő által megfontolásra visszaküldött két törvényjavaslat egyikéről is. A szeptember 24-én megszavazott, a településfejlesztéssel, -rendezéssel és az építésüggyel összefüggő törvénymódosítás egy pontját Áder János tartalmi szempontból kifogásolta. A belügyminiszter a köztársasági elnök észrevételére reagálva szerdán zárószavazás előtti módosító indítványban javasolta törölni a kifogásolt passzust. A képviselők szintén hétfőn szavazhatnak az idei költségvetés azon módosításáról, amely ötmilliárd forintról tizenötmilliárdra növelné azt a keretösszeget, ameddig az állam ingyenesen adhat át vagyonelemeket az önkormányzatoknak.

A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.

A magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.

A témában lapunknak korábban Budai Gyula nyilatkozott, aki az interjúban arról is beszélt, hogy országosan körülbelül százezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.

Zárszámadás, működés

A parlament elfogadhatja azt az indítványt is, amely az egészségügyi dolgozók bérfejlesztése és a magasabb szintű egészségügyi ellátás érdekében emelné a cigaretta, a dohány, az alkoholos italok, valamint az LPG-üzemanyagok adómértékét. A fentiek mellett döntés várható még a kormány 2011-es zárszámadásáról, a Bethlen Gábor Alap 2011-es működéséről és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011-es költségvetéséről szóló határozatokról. A szavazásokat követő vitákban a képviselők egyebek mellett megtárgyalhatják a Volánbusz-bizottság jelentését, amely a társaság 2003-as reorganizációs programja végrehajtását vizsgálta.

Földtörvény

Az Országgyűlés keddi napirendje az új földtörvény általános vitájának megkezdésével indul. Ennek során a miniszteri expozé, valamint a frakciók vezérszónokainak felszólalásai hangzanak el, míg további képviselői felszólalásokra a vita folytatásában lesz lehetőség. Orbán Viktor szombaton Cegléden azt mondta, az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi „a zsebszerződéssel kilopott földet”, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól is, és korlátozza a nagybirtokot. A külföldiek termőföldszerzéséről szólva nyomatékosította: az új jogszabállyal ez „be van fejezve, nincs, nem lesz”.