A határon túli magyarok támogatása került napirendre

A határon túli magyar közösségeket támogató Bethlen Gábor Alap 2011-es beszámolóját kezdte tárgyalni az Országgyűlés szerdai ülésén.

Az alap egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket

Potápi Árpád, a nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke, a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat kapcsán azt hangsúlyozta, hogy 2010 óta világos szabályok és szigorú elszámolás szerint működik az új támogatási politika, az alap egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket és az ahhoz rendelt forrásokat. Kiemelte, hogy az alap kezelésében működik a Magyarság Háza, amely közösségi tér és turistalátványosság is egyben, ahol a külhoni magyarok ügyeiket is elintézhetik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány 145 millió forint átcsoportosítását jelentette be a Magyarság Háza számára.

Potápi Árpád méltatta a 2011 novemberében létrejött Nemzetpolitikai Kutatóintézetet is, amelynek fő célja a kisebbségi és nemzetpolitikai kutatások összehangolása.

---- Új időszámítás kezdődött 2010 után ----

Ékes Ilona, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy különös aktualitással bír az alap beszámolójának tárgyalása, hiszen a napokban tartotta, illetve tartja ülését a Diaszpóra Tanács, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és Magyar Állandó Értekezlet is. Ékes Ilona hangsúlyozta, hogy 2010 után új időszámítás kezdődött a magyar–magyar kapcsolatokban, amire a Bethlen Gábor Alap működése is példa.

Az MSZP nem támogatja a beszámoló elfogadását

Szabó Vilmos, az MSZP vezérszónoka bejelentette, hogy pártja nem támogatja a Bethlen Gábor Alap beszámolójának elfogadását. A szocialista képviselő bírálta, hogy az alap működése erősen centralizált, három ember dönt stratégiai és pénzelosztási kérdésekben. Azt is felvetette, hogy míg a Szülőföld Alap esetében a források 90 százaléka volt pályázható, a Bethlen Gábor Alapnál ez az arány mindössze 5 százalék.

Mindig figyelembe veszik a javaslatokat

Kalmár Ferenc, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy szervezetileg is más típusú alapot hoztak létre. Mint mondta: az alap elérte a kitűzött célokat, ha vannak is működési hiányosságok, ezek korrigálhatók. Változás, hogy tavaly lehetőség nyílt a diaszpóra számára is pályázat benyújtására – mondta. Kiemelte: a források szétosztásakor mindig figyelembe veszik a határon túli szervezetek javaslatait, az MSZP erre vonatkozó vádjai nem állják meg a helyüket. Szólt arról, hogy a legtöbb pályázat a kulturális hagyományőrzés, a magyar nyelvű könyvkiadás és média témákban érkezett.

Nemzetpolitikai fordulatnak nyoma sincs

Szávay István, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a kormány a költségvetésnek csak az egy ezrelékét fordítja a nemzet egynegyedének támogatására, és ez reálértéken kevesebb, mint amit a szocialisták költöttek e célra. A nemzetpolitikai fordulatnak nyoma sincs – mondta, és felháborítónak tartotta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még azt sem érezte feladatának, hogy előterjesztő legyen a szerdai vitában.

Mindenkit egyenlő mércével kell mérni

Az LMP-s Lengyel Szilvia azt mondta, nemzetpolitikájuk alapja, hogy nem Budapestről kell osztani az észt, és meghozni a határon túli közösségek helyett a döntéseket, hanem segíteni kell őket a döntéseik megvalósításában. Rámutatott: senki, de különösen a kormány nem teheti meg, hogy a külhoni magyar szervezeteket jó és rossz, a külhoni magyarokat igaz és nem igaz magyarokra osztja. Mindenkit egyenlő mércével kell mérni, nem lehet legitim, határon túli szervezeteket elkülöníteni – szögezte le, hozzátéve: a kisebbségi jogok tekintetében az unióban akkor tud kellő erővel és hitelesen fellépni Magyarország, ha a magyar politika, a kormány is egyenlő mércével mér.

Rövidebb idő alatt elkészül az útlevél

Az Országgyűlés szerdai ülésén a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája is sorra került. A módosítás értelmében például 20 napra csökken az útlevél elkészítésének határideje.

Napirendre került a kisajátításról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló javaslat, majd az egyes törvényeknek a 20. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitájára került sor.