Megjósolhatatlan, mi történhet Szolnokon

A vasárnapi szolnoki időközi választás az idei utolsó olyan megmérettetés, amelyet tízezer főnél népesebb településen tartanak.

Újabb tízezer fő fölötti településen tartanak időközi önkormányzati választást vasárnap, amely idén az utolsó lesz. Szolnokon a 7-es számú körzetben öten állnak majd rajthoz: Hegyiné Mladoniczki Éva a Fidesz–KDNP, Petrovay Zoltán az MSZP, Kézér Tamás a Jobbik, Szabó Zsolt az LMP, Bánvölgyi Attila pedig a Munkáspárt színeiben áll rajthoz. Két évvel ezelőtt ebben a körzetben a Fidesz 59,46, az MSZP 18,24, a Jobbik 13,41, az LMP 5,84, a Szolnokiak Szolnokért Egyesület jelöltje pedig 3,05 százalékot ért el.

Mivel 2010 nyarán alapvetően alakították át a nagyvárosi egyéni kerületeket a képviselői létszámcsökkentés miatt, a korábbi eredmények bemutatása roppant nehézzé vált, de Szolnok esetében világosan lehet látni, hogy a 7-es számú kerület milyen korábbi körzetekből alakult ki. A Választás.hu adatai szerint a 2010-ben létrehozott 7-es számú körzet 2006-ban teljes egészében a 8-as számú körzetet fedte le.

Botka Lajosné egyeduralkodó volt

A hat évvel ezelőtti voksolást a 8-as körzetben a Fidesz–KDNP jelöltje 47,52 százalékos eredménnyel nyerte. Őt az SZDSZ aspiránsa követte 38,19 százalékos eredménnyel, a Szolnokért egyesület 10,88, az MDF pedig 3,41 százalékot ért el. A mostani körzet 2002-ben is a 8-as számút fedte le teljes mértékben, akkor a választást Botka Lajosné, az MSZP jelöltje nyerte a szavazatok 51,79 százalékával. A Fidesz–MDF 35,03, az SZDSZ 10,2, a MIÉP 1,36, a Munkáspárt 0,85, az FKGP 0,77 százalékot ért el.

1998-ban és 1994-ben a mostani 7-es körzet a korábbi 8-as teljes részéből, valamint 7-es feléből állt. 16 évvel ezelőtt a 7-es körzetben fideszes győzelem született, míg a 8-asban Botkáné 36,68 százalékos eredménnyel győzött, az SZDSZ 24,31, a Fidesz–FKGP–MDF 18,76, a Munkáspárt 5,83, a MIÉP pedig 4,5 százalékot ért el. 1994-ben a 7-es körzetben a Fidesz–KDNP–MDF jelöltje diadalmaskodott, a 8-asban az SZDSZ aspiránsa, az MSZP nem indított jelöltet.

Erős baloldali pozíciók

A körzet politikai viszonyainak jobb megismerése érdekében még két választást választottunk ki, amely alapján nagyrészt teljes képet kaphatunk. A 2004-es európai parlamenti választás szavazóköri eredményei alapján a mai 7-es körzetben az MSZP 39,87, a Fidesz 39,39, az SZDSZ 9,24, az MDF 6,19 százalékot ért el. A 2006-os parlamenti választáson az MSZP 50,04, a Fidesz–KDNP 30,76, az SZDSZ 8,59, az MDF 7,53 százalékot összesített.

A fönt felsorolt eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy a körzetben politikai fordulat csak a 2006-os önkormányzati választáson történt, amikor a jobboldal először tudott győzni. A baloldal pozíciói olyan erősek voltak, hogy míg országosan a Fidesz elsöprő győzelmet aratott a 2004-es EP-választáson, addig itt az MSZP és az SZDSZ közösen majdnem megszerezte a szavazatok 50 százalékát. A 7-es körzetet billegőnek lehet nyilvánítani, de ez inkább baloldali fölénnyel párosul. Nem szabad elfelejteni, hogy kétszer is itt győzött Botkáné, aki 2002-ben a város polgármestere lett.

A várható eredmények kapcsán nagyon nehéz jósolni, mivel az MSZP a soproni választáshoz hasonlóan teljes mozgósítást rendelt el, amit jól bizonyít, hogy a voksolás előtt Mesterházy Attila is itt kampányolt. Úgy tűnik, anyilvánosságra került szocialista stratégia mégsem csak vitaanyag volt. Senkit ne tévesszen meg a Fidesz 2010-es óriási fölénye, mivel a múlt alapján jól látszik, hogy a baloldal itt nagyon erős pozíciókkal rendelkezik, amit csak az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően sikerült megtörni.

Elsöprő kormánypárti fölény

Idén eddig tizenhárom olyan időközi választásra került sor, amelyet tízezer főnél népesebb településen tartottak. Szentendrén márciusban voksoltak, Kőrösi Tibor, a Fidesz–KDNP jelöltje 46,9 százaléknyi szavazatot kapott. A II. kerületben áprilisban tartottak időközi megméretést, ott az LMP, az MSZP és a Demokratikus Koalíció egységesen sorakozott föl egy független jelölt mögé, de a Fidesz–KDNP jelöltje így is közel 60 százalékot szerzett. Szintén áprilisban Miskolcon nagyon szoros küzdelemben győzött a kormánypárt, míg a Jobbik és az LMP csúfosan leszerepelt.

Májusban Dunaújvárosban szavazhattak, de a szocialisták korábbi fellegvárukban képtelenek voltak az áttörésre, és 13 százalékkal kaptak ki a Fidesztől. Gyomaendrődön ugyancsak májusban voksoltak, ahol egy helyi egyesület jelöltje futott be, a Fidesz a legjobb eredményt érte el a parlamenti pártok versenyében. Július elsején ismételten Dunaújvárosban tartottak választást, ahol a Fidesz–KDNP aspiránsa ha szorosan is, de győzött. Július 29-én Balmazújvárosban járulhattak az urnákhoz a választók, ahol független győzelem született, de a Fidesz–KDNP maradt a legerősebb parlamenti párt, az MSZP el sem indult.

Elsöpörték az MSZP-t

A legtöbb embert érintő voksolást szeptember 2-án Hódmezővásárhelyen tartották, ahol fölényesen győzött Almási István, a kormányzó pártszövetség jelöltje. Az MSZP annak is örülhet, hogy csak 30 százalékkal kapott ki legfőbb riválisától, de még a 2010-es baloldali voksmennyiséget sem sikerült megkapnia. Október hetedikén Sopronban szavaztak, ahol az MSZP idei első győzelmét aratta, de fontos megjegyezni, hogy a 2010-es választást leszámítva a körzetben mindig baloldali dominancia volt jellemző.

Október 28-án Dabason Kosztolányi Gyula, a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) és a Fidesz közös jelöltje lett a 3. számú egyéni választókerület új képviselője, míg Baján Csubákné Besesek Andrea (Fidesz–KDNP) a szavazatok 46 százalékával győzött, 342 voksot begyűjtve. Az MSZP lett a második 29 százalékkal és 219 szavazattal. Tiszavasváriban ugyanezen a napon időközi polgármester-választást tartottak, amelyen a jobbikos Fülöp Eriket újraválasztották. December 2-án Budakalászon a kormánypártok által támogatott független jelölt diadalmaskodott.