A Fidesz–KDNP a teljes népességen belül a decemberi 19 százalék után januárban 20 százalékon áll, míg az MSZP szavazótábora 12 százalékról 14 százalékra nőtt. A pártválasztók között a Fidesz–KDNP támogatottsága a decemberi 39 után januárra 40 százalékra, az MSZP-é pedig 24 százalékról 28-ra emelkedett – olvasható a Tárki legfrissebb közleményében.
A kutatás szerint a teljes népesség körében a Jobbik népszerűsége 9-ről 8 százalékra módosult, a pártválasztók körében azonban már számottevő mértékben, 3 százalékponttal csökkent a táboruk: a decemberi 19-ről 16 százalékra. A radikális párt esetében az elmúlt bő másfél év legalacsonyabb támogatottságát mérték januárban.
Már 77 hónapja az ország legnépszerűbb politikai alakulata a Fidesz–KDNP. Az ellenzéki térfélen továbbra is nagy a zavar, bár az jól látszik, hogy a Bajnai vezette Együtt 2014 folyamatosan veszít támogatottságából. Olvassa el az MNO-n a decemberi közvélemény-kutatások összegzését.
Az elmúlt hónapban lényegében változatlanok maradtak a pártok támogatottsági adatai – állapította meg a január közepén az Ipsos.
Folyamatosan csökken az Együtt 2014 támogatottsága
A teljes népességen belül az LMP változatlanul 3 százalékon, a Demokratikus Koalíció pedig 1 százalékon áll, míg a pártválasztók körében az LMP a decemberi 5 százalékot követően januárban 6 százalékot szerezne, a Demokratikus Koalíció pedig hónapok óta nem mozdul el 2 százalékos szintről.
Az Együtt 2014 mozgalom támogatottságát három hónapja méri a Tárki, és – mint írták – ez idő alatt folyamatos csökkenést tapasztalnak: a teljes népesség körében a decemberi 5 százalékot követően januárban 3 százalékos szavazótábort tudhat maga mögött, míg a pártválasztók körében 10 után 7 százaléknyian szavaznának rájuk januárban.
A biztos szavazó pártválasztók között mind a Fidesz, mind az MSZP támogatottsága stagnál.
Bizonytalanok a fiatalok
A kutatás szerint a választók fele változatlanul (decemberben 50, januárban 49 százalék) nem tudja vagy nem mondja meg, hogy kire szavazna. Lakóhelyi bontásban nézve legkevésbé a fővárosiak bizonytalanok, életkor szerint vizsgálva pedig leginkább a fiatalokra jellemző a választói passzivitás vagy elbizonytalanodás.
A Tárki a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatása január 17–22-e között 1000 ember megkérdezésével készült.
