Paczolay: Az Alkotmánybíróság nem politikai szereplő

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi megsemmisítésére az alaptörvény védelme miatt volt szükség az Alkotmánybíróság elnöke szerint.

Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban.

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítéséről szólva Paczolay Péter kiemelte, hogy az Ab feladata az alaptörvény védelme. Ebből a szempontból értékelték az átmeneti rendelkezéseket, és amikor megsemmisítették azokat, nem csorbították az alaptörvényt, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Az alaptörvény eredeti szövegét nem érintette a testület – szögezte le az Ab elnöke.

Az Alkotmánybíróság honlapján található statisztikai adatok alapján tavaly mintegy 800 új indítvány érkezett az Alkotmánybíróságra (Ab), a 2012 elején folyamatban lévő több mint négyszázzal együtt több mint 1200 ügy várt elintézésre. Az ügyek nagy része egy éven belül lezárult, az év végén 270 ügy volt folyamatban. Az Ab tavaly 1239 ügyet intézett el.

A múlt év során 836 új eljárás indult, ebből 728 alkotmányjogi panasz, 65 a rendes bíráktól származó kezdeményezés és 25 utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány volt, ez utóbbiból 24 az ombudsmantól, egy a kormánytól. Az újonnan indult ügyek többsége gazdasági, tulajdonjogi, illetve eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatos, és viszonylag kevés volt a büntetőjogi tárgyú indítvány.

A részletes statisztikai adatok, valamint a folyamatban lévő ügyek rövid ismertetései megtalálhatóak az Alkotmánybíróság honlapján.

Választási regisztráció

A köztársasági elnök választási regisztrációra vonatkozó indítványa nyomán idén meghozott határozattal összefüggésben Paczolay Péter kifejtette: a határon túl élő magyar állampolgárok regisztrálása szükséges lehet, de ez önmagában nem teszi indokolttá a jogintézmény általánosan kötelező bevezetését a magyarországi lakóhellyel rendelkezők részére.

Hajléktalanügy

Az Ab elnöke rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az Ab semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni. A szabályozás elhibázottságára egyébként felhívták a figyelmet olyan karitatív szervezetek is (például a Máltai Szeretetszolgálat), amelyeknek nagy tapasztalatuk van a hajléktalanok ellátásában. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az Ab tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak – jelentette ki Paczolay Péter.

A döntések politikai következménye

Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő – fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa, az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre. Nyugat-Európában a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt – emelte ki Paczolay.

Az alkotmányozó hatalommal rendelkező politikai erő számára szerinte nagy a kísértés, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésekre rutinszerűen úgy reagáljon, hogy bizonyos kérdéseket kivon a testület hatásköréből, és alkotmányos védelem alá helyez, ahogy ez Magyarországon az elmúlt két évben megtörtént például a különadó vagy a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági megsemmisítése után. Hozzátette: a politikai erők más esetekben oly módon állíthatják nehéz helyzet elé az Alkotmánybíróságot, hogy nem vállalják fel a rájuk háruló felelősséget egy adott kérdés eldöntésében, inkább áttolják a problémát a testület asztalára.

Actio popularis

Az Ab hatásköreivel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az actio popularis, az Ab-hez fordulás minden állampolgárt korábban megillető joga megszűnt, de nem következett be az, amitől sokan tartottak, hiszen a fontos ügyek azóta is eljutnak a testülethez. Így volt ez például az egyházügyi törvény, a hallgatói szerződések vagy a bírák nyugdíjazásának ügyében. Az Ab törvényhozásikontroll-funkciója tehát továbbra is működik – szögezte le.

A jelenlegi szabályozásban az ombudsman Ab-hez fordulásának lehetősége az alkotmányos rendszer egyik alapvető jogintézménye. Ennek köszönhető, hogy nem árasztják el magánszemélyektől származó, egyenetlen szakmai színvonalú indítványok az Ab-t, ami az intézmény hatékony működését óhatatlanul veszélyeztethetné. Tavaly az ombudsman 24 utólagos normakontroll-indítványt nyújtott be az Ab-hez – összegzett Paczolay Péter.