Paczolay: Az Alkotmánybíróság nem politikai szereplő

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi megsemmisítésére az alaptörvény védelme miatt volt szükség az Alkotmánybíróság elnöke szerint.

Hajléktalanügy

Az Ab elnöke rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az Ab semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni. A szabályozás elhibázottságára egyébként felhívták a figyelmet olyan karitatív szervezetek is (például a Máltai Szeretetszolgálat), amelyeknek nagy tapasztalatuk van a hajléktalanok ellátásában. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az Ab tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak – jelentette ki Paczolay Péter.

A döntések politikai következménye

Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő – fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa, az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre. Nyugat-Európában a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt – emelte ki Paczolay.

Az alkotmányozó hatalommal rendelkező politikai erő számára szerinte nagy a kísértés, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésekre rutinszerűen úgy reagáljon, hogy bizonyos kérdéseket kivon a testület hatásköréből, és alkotmányos védelem alá helyez, ahogy ez Magyarországon az elmúlt két évben megtörtént például a különadó vagy a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági megsemmisítése után. Hozzátette: a politikai erők más esetekben oly módon állíthatják nehéz helyzet elé az Alkotmánybíróságot, hogy nem vállalják fel a rájuk háruló felelősséget egy adott kérdés eldöntésében, inkább áttolják a problémát a testület asztalára.

Actio popularis

Az Ab hatásköreivel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az actio popularis, az Ab-hez fordulás minden állampolgárt korábban megillető joga megszűnt, de nem következett be az, amitől sokan tartottak, hiszen a fontos ügyek azóta is eljutnak a testülethez. Így volt ez például az egyházügyi törvény, a hallgatói szerződések vagy a bírák nyugdíjazásának ügyében. Az Ab törvényhozásikontroll-funkciója tehát továbbra is működik – szögezte le.

A jelenlegi szabályozásban az ombudsman Ab-hez fordulásának lehetősége az alkotmányos rendszer egyik alapvető jogintézménye. Ennek köszönhető, hogy nem árasztják el magánszemélyektől származó, egyenetlen szakmai színvonalú indítványok az Ab-t, ami az intézmény hatékony működését óhatatlanul veszélyeztethetné. Tavaly az ombudsman 24 utólagos normakontroll-indítványt nyújtott be az Ab-hez – összegzett Paczolay Péter.