Selmeczi: Adóemelést akarnak Gyurcsányék

A DK kongresszusa szombaton elfogadta a párt programját. A Fidesz szóvivője szerint Gyurcsányék adóemelést terveznek.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy a szocialista párt vezetése elnézést kért a határon túli magyaroktól az MSZP-nek a kettős állampolgárságról szóló, 2004. decemberi népszavazáson képviselt álláspontjáért. „Ezt tiszteletben tartom, de nem értem és nem értek vele egyet. [ ] Ezért is vagyunk más pártban” – jegyezte meg, megerősítve: továbbra is helyteleníti, hogy állampolgárságot kapjanak, akik nem élnek Magyarországon, nem osztoznak a teherviselésben, nem viselik szavazatuk következményét.

Ellenzéki erődemonstráció a nemzeti ünnepen?

Kitért arra is, más ellenzéki erőkkel szemben a DK kitart amellett, hogy a rendőrséget – az elkövetett jogsértések ellenére – meg kell védeni 2006. őszi fellépéséért.

Ám szerinte ezek a nézeteltérések nem gátolják az együttműködést, a közös indulást a választásokon. Azt javasolta: az ellenzéki szervezetek ünnepeljék közösen március 15-ét, legyen a nemzeti ünnep „ellenzéki erődemonstráció”, a 2014 tavaszáig tartó választási küzdelem első állomása.

Gyurcsány Ferenc egyórás beszédében kifejtette: a jelenlegi alaptörvény „barkácsolása” helyett vissza kell térni a 2010-es kormányváltás előtti alkotmányhoz. Szólt arról is, hogy pártja az egyetlen Magyarországon, amely támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását.

Debreczeni: Ma nincs ok nemzeti büszkeségre

A DK programjából Niedermüller Péter alelnök azt emelte ki, hogy erősítenék a társadalmi szolidaritást, csökkentenék a társadalmi különbségeket. Debreczeni József – aki 2010-ben az MDF képviselőjelöltje volt – Gyurcsány Ferenc szavaival egybecsengően arról beszélt: a baloldal egy része defenzívában van, kompenzál, ha magyarságpolitikáról van szó. A párt alelnöke úgy fogalmazott, hogy ma nincs ok nemzeti büszkeségre, mert Magyarország történetében először önként, külső hatalom szorítása nélkül „vett vállára egy autokratikus rezsimet”.

Balatonőszödi reformerek

Bauer Tamás alelnök, korábbi SZDSZ-es képviselő azt mondta: noha a DK csak bő egy évvel ezelőtt alakult meg, ennek előzménye Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként elmondott balatonőszödi beszéde, amely megalapozta a reformpolitikát. Szavai szerint a párt most is reformpolitikát javasol számos területen. Vitányi Iván, a DK tiszteletbeli elnöke közölte: az alakulatnak nem az a célja, hogy az ellenzék vezető ereje legyen, hanem hogy szerepetvállaljon „a demokrácia megteremtésében”. Varju László pártigazgató arról számolt be, hogy a DK tagjainak száma meghaladja a hétezret, 750 településen vannak jelen, a 106 egyéni választókerület mindegyikében van már pártszervezet, több mint a felében pedig vezetőt is választottak.

A kongresszusra hozzávetőleg 1700 párttag és támogató regisztrált, az alapszabály értelmében minden párttag részt vehet és szavazhat a gyűlésen. Ez utóbbi lehetőséggel azonban a szervezők nem számoltak, a rendezvényt egy nagyjából kétezer ember befogadására alkalmas csarnokban tartották meg, amely így nagyjából megtelt.

A beszédek között a DK elmúlt évi programjait – köztük Gyurcsány Ferenc országjárását és a párt politikusainak az előzetes regisztráció miatt indított éhségsztrájkját – felidéző videobejátszásokat vetítettek. A Demokratikus Koalíció 2011 októberében alakult meg, amikor Gyurcsány Ferenc kilenc szocialista frakciótaggal együtt elhagyta az MSZP-t.

Elfogadták a pártprogramot

A kongresszuson a DK elfogadta a párt programját. A dokumentum – amelyet a jelenlévő csaknem 1700 párttag és regisztrált támogató szavazatával hagytak jóvá – a 2010-es választás előtti „alkotmányos rend helyreállítását” szorgalmazza.

A párt többek között menetrendet sürget az euró bevezetésére, a különadók eltörlésére és a bankadó csökkentésére, kétkulcsos személyi jövedelemadózást vezetne be, visszaállítaná az adómentes sávot a legalacsonyabb jövedelmeknél, megszüntetné a gyermekek utáni adókedvezményt, növelné a családi pótlékot. A pártprogram kezdeményezi az egységes ingatlanadó bevezetését, szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj-kötelezettséget írna elő, s ezzel egyidejűleg megszüntetné a hallgatói szerződéseket.

A javaslat elfogadásáról a jelenlévők ezúttal vita nélkül határoztak, a párttagok az elmúlt hetekben választókerületi vitákban, illetve regionális és szakmai konferenciákon véleményezhették a dokumentumot, módosító javaslataikat az elnökség bírálta el.

A kongresszus délután zárt ülésen hallgatja meg a párttestületek beszámolóit, majd az alapszabály és az etikai szabályzat módosításáról dönt. Így a jövőben a pártvezetés helyett a választókerületi elnökség dönthet majd a tagfelvételi kérelmekről.