Gyurcsányék fellelkesültek a sukorói tervektől

A befektetők és Gyurcsány Ferenc találkozójáról hallgatott meg tanúkat a Szolnoki Törvényszék a sukorói telekcsere-szerződés ügyében.

Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal volt szakállamtitkára vallomásában elmondta: a projekt szerepelt a kiemelt kormányzati beruházások szakpolitikai jegyzékében. A Miniszterelnöki Hivatal ügyfélkapcsolati és programszervezési főosztályának akkori vezetője ugyanakkor meghallgatása során azt állította: az ügyben előtte tanúként beidézett R. György által készített emlékeztető „úgy ahogy van, pocsék munka”. Bár nem volt jelen a találkozón, ám meggyőződése, és a Gyurcsány Ferenchez fűződő több éves munkakapcsolatából fakadó tapasztalatok alapján azt gondolja, hogy az esemény után napokkal később elkészült anyagban leírtak egy része nem, vagy nem abban a formában hangozhatott el a találkozón.

A tárgyalás végén a bíró felolvasta a második Gyurcsány-kabinet kormányszóvivőjének, Daróczi Dávidnak a nyomozati vallomását, melyben az időközben elhunyt tanú úgy nyilatkozott: a telekcsere lehetőségét Tátrai Miklós elsőrendű vádlott vetette fel.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja elsőrendű vádlottként Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. Tátrai Miklós január 9-én tagadta bűnösségét. A január 10-i tárgyaláson az ügyész visszautasította az elsőrendű vádlottnak azt az állítását, hogy az egész ügy egy koncepciós eljárás.