Az ügyész által közel egy órán át ismertetett vádirat alapján a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja első rendű vádlottként, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV. Zrt.) volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják. V. Bálint ügyvéd ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat hamisítás bűntette a vád, míg a másod- és a negyedrendű vádlott esetében magánokirat hamisítás is szerepel a vádpontok között. A vádlottak védői a vádirat felolvasása előtt alkotmányossági felülvizsgálatot kértek, ezt azonban elutasította a bíróság.
Tátrai szerint nem követtek el bűncselekményt
A vádirat ismertetése után az elsőrendű vádlott, Tátrai Miklós meghallgatásával folytatódott a büntetőper. Az MNV Zrt. volt vezérigazgatója azt mondta a bíróságon, hogy ő és a többi vádlott nem követett el bűncselekményt, jogszerűen, az állam érdekében jártak el.
„A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata sem a valósággal, sem a nyomozati iratokkal nincs összhangban” – fogalmazott Tátrai Miklós. A vádiratban leírtakat elfogadni nem tudja, és kénytelen arra gondolni, hogy az eljárásnak nem a valódi események feltárása a célja, hanem a politikai igényeknek a kiszolgálása; ez a nyomozás azzal a céllal folyt ezeregyszáz napon át, hogy a baloldali kormányokat, vezetőiket, tagjaikat és kormányzati hivatalok vezetőit korrupciógyanús ügyekkel lehessen összefüggésbe hozni – jelentette ki.
Tátrait a bíró többször figyelmeztette, hogy a vádirati tényállással kapcsolatban nyilatkozzon. A volt MNV-vezér azt mondta: a ma már vitatott tranzakció előkészítésében a vagyonkezelőn belül számos szervezeti egység, harminc-negyven ember vett részt, a döntés az ő közös ismeretanyaguk alapján történt, és a javaslatot a vagyongazdálkodási tanács minden tagja elfogadta. Az ügyészség azonban csak azt a négyet vádolta meg, akinek a vád alá helyezése szükséges lett volna a volt miniszterelnök megvádolásához – állította.