Az ügyész által közel egy órán át ismertetett vádirat alapján a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja első rendű vádlottként, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV. Zrt.) volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják. V. Bálint ügyvéd ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat hamisítás bűntette a vád, míg a másod- és a negyedrendű vádlott esetében magánokirat hamisítás is szerepel a vádpontok között. A vádlottak védői a vádirat felolvasása előtt alkotmányossági felülvizsgálatot kértek, ezt azonban elutasította a bíróság.
Tátrai szerint nem követtek el bűncselekményt
A vádirat ismertetése után az elsőrendű vádlott, Tátrai Miklós meghallgatásával folytatódott a büntetőper. Az MNV Zrt. volt vezérigazgatója azt mondta a bíróságon, hogy ő és a többi vádlott nem követett el bűncselekményt, jogszerűen, az állam érdekében jártak el.
„A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata sem a valósággal, sem a nyomozati iratokkal nincs összhangban” – fogalmazott Tátrai Miklós. A vádiratban leírtakat elfogadni nem tudja, és kénytelen arra gondolni, hogy az eljárásnak nem a valódi események feltárása a célja, hanem a politikai igényeknek a kiszolgálása; ez a nyomozás azzal a céllal folyt ezeregyszáz napon át, hogy a baloldali kormányokat, vezetőiket, tagjaikat és kormányzati hivatalok vezetőit korrupciógyanús ügyekkel lehessen összefüggésbe hozni – jelentette ki.
Tátrait a bíró többször figyelmeztette, hogy a vádirati tényállással kapcsolatban nyilatkozzon. A volt MNV-vezér azt mondta: a ma már vitatott tranzakció előkészítésében a vagyonkezelőn belül számos szervezeti egység, harminc-negyven ember vett részt, a döntés az ő közös ismeretanyaguk alapján történt, és a javaslatot a vagyongazdálkodási tanács minden tagja elfogadta. Az ügyészség azonban csak azt a négyet vádolta meg, akinek a vád alá helyezése szükséges lett volna a volt miniszterelnök megvádolásához – állította.
A Jobbik szerint Gyurcsánynak és Bajnainak kellene a vádlottak padján ülnie
A Jobbik szerint nem a valódi vétkesek kerültek a bíróság elé a sukorói telekcsere-szerződés kapcsán indított büntetőperben – mondta Kepli Lajos, a párt országgyűlési képviselője hétfőn a Szolnoki Törvényszék épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján. A politikus úgy fogalmazott: a vádirat elhangzása után ismételten megerősítést nyert, hogy a Joav Blum-féle sukorói ingatlanpanama a Gyurcsány-kormány állatorvosi lova, és ebben a perben Gyurcsány Ferencnek és Bajnai Gordonnak kellene első-, illetve másodrendű vádlottként a vádlottak padján ülnie. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc ellen a nyáron megszüntették az eljárást bizonyítottság, tehát nem bűncselekmény hiányában – hangsúlyozta.
Kepli Lajos azt mondta, a vádiratból világosan kiderült, hogy Gyurcsány és Bajnai mint felelős miniszter jelen volt a telekcsere-szerződésről szóló előzetes egyeztetésen, így a Jobbiknak megalapozott a feltevése, hogy érintettek az ügyben.
1,3 milliárdos kára lehetett volna az államnak
A magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008 júliusában cserélte el a tulajdonában lévő, nagy értékű sukorói területet az izraeli–magyar állampolgárságú Joav Blum gyümölcsöseire. Ha a csereszerződést tavaly nem semmisíti meg a bíróság, az államot majdnem 1,3 milliárd forintos kár érte volna.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túl.
Schiffer jelentette fel Gyurcsányt
Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King’s City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.
