Kövér: A bűn nem legitimál bűnt

A bűn nem legitimál bűnt, bosszúból nem lehet a lelkeket is átölelő béke – fogalmazott Kövér László az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére rendezett megemlékezésen.

Az elnök aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban. Azt mondta: egy demokrácia érettségi foka nem a többség döntésein múlik, hanem azon, hogyan bánik a kisebbségekkel, és ez nem csak az etnikai, vallási kisebbségekre vonatkozik. A kisebbségek jogait a többségnek nem szabad megkérdőjelezni, tiszteletben kell azt tartani – fejtette ki. Kitért arra: Magyarország jelenkori története azt mutatja, hogy nagyon jelentős gesztusok történtek a megbékélés érdekében, amit Kelet- és Közép-Európában sehol nem sikerült úgy megvalósítani, mint itt. Előbb járnának az integrációs folyamatokban, ha más államok vonatkozásában is meg tudná úgy állapítani, mint Magyarország esetében.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter rámutatott: a kormány ismeri a sebek mélységét, és elkötelezett a trauma enyhítésében, ebben segít ez az emléknap, és ezt támasztja alá a magyarországi nemzetiségi politika is. A bocsánatkérés sohasem a gyengeség, hanem mindig az erő jele, ha valamit megtanulhattak II. János Pál pápától, ez az – mondta. Megértés ugyanakkor csak akkor lesz, ha megértik egymást, és ez csak akkor lehet, ha megértik egymás történelmét is – fejtette ki, hozzátéve: „mi akkor is a barátaik maradunk, ha nem értenek meg bennünket vagy éppen félreértenek bennünket”.

Christoph Bergner, a német belügyminisztérium államtitkára, a szövetségi kormány kisebbségi megbízottja a német kormány tiszteletét és köszönetét tolmácsolta az emléknap és emlékülés alkalmából. Ilyen világos beismerése a nem megfelelő viselkedésnek nem magától értetődő, és Magyarország elismerésre módon rendezte ezt a kérdést – fogalmazott az államtitkár más államokkal összevetve Magyarország lépéseit. Kiemelte: a magyar országgyűlési határozat példa lehet. Ez is mutatja, hogy Magyarország 1990 óta hajlandó következetesen feldolgozni a történelem sötét lapjait – állapította meg.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke kiemelte: a magyar jogalkotó részéről elhatározott emléknapok jelentősen hozzájárulnak, ahhoz, hogy egy újfajta megemlékezési kultúra alakuljon ki, és ahhoz, hogy a 20.századi embertelenségek ne merüljenek feledésbe. Az elnök a múlt feldolgozásának gesztusaként értékelte az országgyűlési határozatot és az emléknapot.

Erika Steinbach, a német Elüldözöttek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a hétfői megemlékezés különleges az emberi jogok szempontjából is, és ez a nap vigaszt jelent mindenki számára, akit magyarországi németként elüldöztek. Reményét fejezte ki, hogy mindenki, aki Európában nem kezeli Magyarországot tisztességes módon, ránéz, és látja, hogy mit ért el. Magyarország az első és az egyetlen olyan ország, ahol éves szinten ismétlődő emléknapot szerveznek – emelte ki. Fel kell hívni a fiatal generációk figyelmét, ítéljék el az ilyen elüldözéseket, a nemzetek elüldözése bűn és soha nem lehet a politika eszköze – szögezte.

Az Országgyűlés 2012 decemberében fogadta el azt a határozatot, amely január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának napjává nyilvánítja. Az ünnepségen a határozat díszpéldányát adta át Kövér László a Bundestag elnökének.