A jelenlegi fellebbezési rendszerben a másodfokú bíróság „kockáztat”, ha a bűnösség kérdésében változtat az elsőfokú ítéleten. Ekkor ugyanis megnyílik a másodfellebbezés lehetősége, ami azzal is járhat, hogy a másodfokú bíróság ítéletét harmadfokon változtatják meg. Ezért „biztonságosabbnak” tűnhet a másodfokú bíróság számára, ha megalapozatlanságra hivatkozva hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet, és a végzésben iránymutatással „orientálja” az elsőfokú bíróságot korábbi döntése megváltoztatására. A hatályon kívül helyezéssel szemben ugyanis nincs lehetőség jogorvoslat igénybevételére.
Elgondolkodtató adat, hogy a megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezett ügyek 36 százalékában felmentő ítéletet helyeztek hatályon kívül, javarészt a „rugalmasan értelmezett” megalapozatlanság miatt, miközben évente az összes ügy átlag 7 százaléka végződik felmentéssel. Ráadásul nyilvánvaló, hogy ha felmentő ítéletet helyez hatályon kívül a fellebbviteli bíróság, akkor magával a felmentéssel van problémája, míg a bűnösséget kimondó döntések hatályon kívül helyezésénél lehet, hogy annak csupán egy fontos részlete maradt tisztázatlan – jegyezte meg a szakember.
Célszerű lenne megnyitni a hatályon kívül helyező végzések elleni fellebbezés lehetőségét. Az ilyen esetekben a Kúria döntene, és iránymutatása kötelező lenne. Mindkét javaslat lényege és indoka, hogy a Kúriának – a legfelső szint egyedülállóságából fakadóan – kivételes jelentősége és felelőssége van. A legfelsőbb bírói fórum mindenütt jogbíróság, feladata elsődlegesen a jogegység biztosítása – mondta Márki Zoltán.
