Kónya: Újra kellene gondolni a bírói szerepet

A bírói szerep újragondolásának és egy modellváltásnak a lehetőségét vetette fel a Kúria elnökhelyettese és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

A bíróra hárítják

Miközben a hatályos büntetőeljárási törvény alapvető rendelkezései félreérthetetlenül rögzítik, hogy „a büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül”, továbbá, hogy „a vád bizonyítása a vádlót terheli”, s „a bíróság feladata az igazságszolgáltatás”, addig a törvény bizonyítási és felülbírálati szabályai a felderítetlenségért való felelősséget és következményeit a bíróra hárítják – mondta a szakember.

Úgy véli, a jelenlegi büntetőeljárási törvény további „kozmetikázása” helyett annak koncepcionális megújítása lehet célravezető, ezért az elnökhelyettes támogatja az Országos Bírósági Hivatal elnökének e tárgyban kifejtett erőfeszítéseit, és örömmel merít minden olyan külföldi példából, amely forrása lehet egy bíróbarát, a társadalom elvárásait és a szakma követelményeit hatékonyabban szolgáló, korszerű perrend megalkotásának. Ehhez komoly segítséget nyújthat a Kúria büntető kollégiumában működő joggyakorlat-elemző csoport, amely a hatályon kívül helyezéseket vizsgálja. Kónya István hozzátette, hogy jövőre létrejöhet a büntetőeljárás megújítását segítő joggyakorlat-elemző csoport.

Bánáti: Modellváltás kell

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI érdeklődésére leszögezte: modellváltásra van szükség a magyar büntetőeljárásban, mert a jelenlegi senkinek se jó. Kifejtette: a bíráknak a bizonyításban rendkívül aktívan kell részt venniük, ami olykor kétségessé teheti a bírói pozíciótól elválaszthatatlan pártatlanságot. Ugyanakkor az eljárás alá vont személyeknek nem egyszer azzal kell szembesülniük, hogy a más jogállamokban az ő érdekeiket szolgáló jogintézmények kifejezetten „visszafelé sülnek el”. Példa erre a tárgyaláshoz való jog, amelynek eredeti értelme az, hogy aki vitatja az ellene emelt vádat, az bíró előtt egy bonyolult, költséges eljárásban kísérelhesse meg bizonyítani ártatlanságát. Ez azonban a magyar eljárásban gyakorlatilag kötelezettség, holott a vádlottak jelentős részének nem ez az érdeke, hanem hogy minél gyorsabban és fájdalommentesebben legyenek túl az ügyön.

Bánáti János ugyanakkor kiemelte, hogy miközben a jelenlegi magyar rendszer nyilvánvalóan tarthatatlan, nem szabad átesni a ló túloldalára. Bármilyen imponálóak a tengerentúli minták, azok teljesen más hagyományokon, jogrendszeren és társadalmi környezeten alapulnak, korántsem biztos, hogy a magyar társadalom könnyen elfogadná azokat, mechanikus átültetésük kockázatos.

A büntetőeljárás reformjáról szóló magyar–amerikai tanácskozást a Fair Alapítvány szervezte, amelynek vezetője, a korábban amerikai bírósági tapasztalatokat is szerzett, jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ítélkező Rózsa Mária az MTI-nek azt hangsúlyozta: a szemléletváltás soha nem könnyű, de szükségessége a szakma számára egyre inkább nyilvánvaló.