Így választunk jövőre

Áder János köztársasági elnök aláírásával csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben a választási eljárási törvény.

Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az erről szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhető.

Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak. A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők.

A kampánykorlátozások a jövőben lazulhatnak, ugyanis a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetői azt kezdeményezték: a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti választás előtt. Ugyanakkor a kereskedelmi televíziók és rádiók nem kérhetnének pénzt a reklámok közzétételéért. Navracsics Tibor miniszter és két államtitkára, Répássy Róbert és Rétvári Bence hétfőn nyújtotta be indítványát az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénycsomaghoz, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

A kihirdetett eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak. A törvény szerint megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés. Az egyéni jelölteknek ehelyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett.

A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét. A választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök. A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhető a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján. A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek.

Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.

A parlament 2012. november 26-án név szerinti szavazással, 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazta. Mint ismert, Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. A 2014-es választásra eredetileg 2013. szeptember 1-jén indult volna a feliratkozás.