A szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának ugyanakkor meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is érdekük, hogy jó legyen a viszony az országok között, hiszen a konfliktusok következményeit elsősorban ők érzik meg – magyarázta. Kiemelte, a nézeteltérések fő forrása az, hogy Magyarország szerint léteznek közösségi jogok, a szomszédos államok többsége azonban úgy látja, hogy a kisebbségi jogok az egyén védelmére korlátozódnak. Amíg ez a nézetkülönbség fennáll, mindig felszínre törnek majd a viták, hiszen sok érzékeny kérdés a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban ezzel függ össze – mutatott rá.
Csóti György (Fidesz) azt vetette fel a miniszternek, hogy a kormánynak az eddigieknél határozottabban kell támogatnia a határon túli magyarok erőfeszítéseit a teljes körű és tényleges autonómiáért. Martonyi János kijelentette: az autonómia bármely formáját választja egy közösség, a kormánynak támogatnia kell a törekvéseit. Hangsúlyozni kell, hogy az autonómia nem jelent elszakadást – tette hozzá.
Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy a magyar külpolitika nem jól szolgálja az összmagyarság érdekeit, a magyar-magyar kapcsolatépítésben „ignorálja” a szlovákiai Híd-Most és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pártokat, továbbá Gajdos István parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét. A külügyminiszter válaszában kifejtette: „az úgynevezett vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából elég komoly veszélyt és kockázatot jelentenek”. Hozzátette: a magyar közösségek politikai pártjainak a stratégiai kérdésekben meg kell egyezniük, de ez nem zárja ki a versengést.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!