Martonyi: Nincs területi követelése Magyarországnak

Martonyi János szerint minden ország érdeke, hogy területén otthon érezzék magukat a kisebbségek.

A külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén kiemelte: bár „a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést", mégis „előjön az a gondolat", hogy Magyarországnak területi igényei lennének. Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni – mondta.

Hangsúlyozta, Magyarország elfogadja a területvesztését, de a szomszédos országoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyéni asszimiláció helyett a közösségi integráció a céljuk. Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen következménye. A lehetőség megteremtésével viszont jelentősen megnőtt a magyar állampolgárok száma, ezzel együtt a konzuli feladatok is a jelentősen nőttek.

Vélhetően szélsőséges ukrán nacionalisták voltak a március 16-i ungvári magyarellenes támadások elkövetői, az ilyen incidensek mindazonáltal nem jellemzők Kárpátaljára, évszázadok óta békében élnek ott egymással az emberek, nincsenek nemzetiségek közötti viszályok – közölte Martonyi János külügyminiszter a Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában kedden. A képviselő azt firtatta, milyen lépéseket tesz a kormány az ungvári incidensek miatt. A tárcavezető válaszában felidézte: magyar állampolgárok két csoportját március 16-án támadás érte Ungváron két különböző helyen és időpontban. Az ungvári magyar főkonzulátus haladéktalanul fellépett az ügyben a megyei politikai vezetésnél és az illetékes hatóságoknál. Emellett a Külügyminisztérium is megtette a szükséges diplomáciai lépéseket. Kiemelte, ennek is köszönhetően a kárpátaljai politikai vezetés egyértelműen elítélte a történteket, az illetékes hatóságok pedig megindították az ügyben a nyomozást.

Kifejtette, a külképviseleti hálózat bővítésének első szakaszában ezért a nemzetpolitikai szempontok jelennek meg: remélhetőleg a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbourne-i, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását.

Martonyi János úgy fogalmazott, „a nemzetnek van külpolitikája”, és téves a külpolitika és a nemzetpolitika szembeállítása . „Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany”, Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. Azt mondta: a magyar külpolitika célja a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése, és ez nem korlátozódik a szomszédos országokra, a diplomácia egészének kiemelt feladata.

A szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának ugyanakkor meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is érdekük, hogy jó legyen a viszony az országok között, hiszen a konfliktusok következményeit elsősorban ők érzik meg – magyarázta. Kiemelte, a nézeteltérések fő forrása az, hogy Magyarország szerint léteznek közösségi jogok, a szomszédos államok többsége azonban úgy látja, hogy a kisebbségi jogok az egyén védelmére korlátozódnak. Amíg ez a nézetkülönbség fennáll, mindig felszínre törnek majd a viták, hiszen sok érzékeny kérdés a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban ezzel függ össze – mutatott rá.

Csóti György (Fidesz) azt vetette fel a miniszternek, hogy a kormánynak az eddigieknél határozottabban kell támogatnia a határon túli magyarok erőfeszítéseit a teljes körű és tényleges autonómiáért. Martonyi János kijelentette: az autonómia bármely formáját választja egy közösség, a kormánynak támogatnia kell a törekvéseit. Hangsúlyozni kell, hogy az autonómia nem jelent elszakadást – tette hozzá.

Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy a magyar külpolitika nem jól szolgálja az összmagyarság érdekeit, a magyar-magyar kapcsolatépítésben „ignorálja” a szlovákiai Híd-Most és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pártokat, továbbá Gajdos István parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét. A külügyminiszter válaszában kifejtette: „az úgynevezett vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából elég komoly veszélyt és kockázatot jelentenek”. Hozzátette: a magyar közösségek politikai pártjainak a stratégiai kérdésekben meg kell egyezniük, de ez nem zárja ki a versengést.

Szávay István (Jobbik) felvetésére, miszerint a magyar-szlovák találkozókon nem foglalkoznak az érzékeny kérdésekkel, Martonyi János azt mondta, rendszeresen foglalkoznak ezekkel a témákkal, köztük a nyelvhasználat és az állampolgárság ügyével. Az utóbbival kapcsolatban közölte: folynak a szakértői tárgyalások, de nem könnyű a helyzet, nem lehet gyorsan megoldani, viszont az is egyértelmű, hogy „a mai helyzet tarthatatlan”.

Ugyancsak a képviselő kérésére tért ki a miniszter arra is: Magyarország többször hangot adott aggodalmának, hogy veszélybe kerülhetnek a jó magyar-román kapcsolatok. A két ország közötti stratégiai partnerség megőrzése továbbra is fontos cél – jegyezte meg.

Gaal Gergely (KDNP) érdeklődésére a tárcavezető arról is beszélt, hogy a március 16-ai ungvári események után Magyarország világossá tette: támogatja Ukrajna európai ambícióit, de ennek feltétele, hogy tiszteletben tartsák a magyar közösség jogait.