Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Ugyanakkor a határozatból kiderül az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie.
Szabó Máté április 23-án a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, hogy egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes.
Az ombudsman egyébként még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást, ugyanis szerinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti. Áder János március 13-án jelentette be, hogy – mivel ez egyértelmű alkotmányos kötelezettsége – aláírja a negyedik alkotmánymódosítást.
Az Alkotmánybíróság keddi döntése megerősítette az alkotmányt, az alaptörvény körüli viták időszaka lezárult – így kommentálta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hogy az Ab elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt. „Mostantól senki nem vonhatja kétségbe, hogy az alaptörvény elfogadására jogszerűen került sor” – írta Rogán Antal az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. További módosítás, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.
Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
A parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az alaptörvényben rögzítették továbbá a hallgatói szerződések lehetőségét. Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Az alkotmánymódosítást számos támadás érte belföldön és az Európai Unióban egyaránt. Az Európai Parlamentben áprilisban ismét „magyar napot” tartottak A magyarországi alkotmányos helyzet címmel. Viviane Reding igazságügyi biztos kritikáinak ismertetése után a néppárt részéről felszólaló Frank Engel arra figyelmeztetett: Magyarországra figyel az unió az összes kritikájával, és így az a benyomás alakulhat ki, hogy Európa nem Magyarország-barát. Bokros Lajos értetlenkedő felvetéssel állt elő. Reding záró megszólalásában elmondta: a 7-es cikkely alkalmazását még nem tartja időszerűnek.
„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – fogalmazott április 8-án az igazságügyi miniszter.
Szerencsére pozitív vélekedéseket is lehetett hallani az alkotmánymódosítás kapcsán. A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja – mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa május 6-án az M1 Az Este című műsorában.
